Magyar-német fórum a menekültkérdés megoldása érdekében

Nemzetközi konferencia

Elérhető nyelvek Deutsch

„Vallásszabadság és fejlesztési együttműködés a menekültkérdés megoldása érdekében” volt a témája az Aranytíz Kultúrházban 2018. szeptember 17-én megrendezésre került nemzetközi konferenciának, melyet a Konrad-Adenauer-Stiftung, a Miniszterelnökség és az Európai Parlament Európai Néppárt Frakciója közösen szervezett.

Az eseményen mintegy 100 érdeklődő vitatta meg a kérdést német, magyar és európai szervezetek, valamint politikusok részvételével, különös figyelmet szentelve a keresztény hitközségek helyzetére a Közel- és Közép-Kelet krízis sújtotta területein.

Nyitóbeszédeikben Hölvényi György, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának tagja és Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodájának vezetője kitértek arra, milyen aktuális politikai hatása van a menekült- és migrációs politikának az európai társadalmakra. Hölvényi hangsúlyozta a menekült-, valamint a migrációs politika és a vallásszabadság közötti összefüggést: probléma megoldását a krízis sújtotta területeken nemcsak a keresztény egyházak, hanem minden valláscsoport bevonása segítené. Frank Spengler megállapítása szerint a háborúk, a szegénység és a gazdasági kilátástalanság mellett elsősorban a „szabad vallásgyakorlás elnyomása” a menekülés és a migráció egyik fő oka. Ezzel kapcsolatban Spengler rámutatott a keresztény hitközségek nehéz helyzetére a Közel-Keleten: „Különösen kilátástalannak tűnik az iraki és a Szíria egyes részein élő keresztények helyzete, sokan fordulnak közülük Európához segítségért, hogy biztosítsák az élethez való jogukat saját hazájukban.”

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára nyitóbeszédében kritizálta a Sargentini-jelentést és az abban megfogalmazott vádat, miszerint Magyarországon korlátozott a vallásszabadság, és ezzel kapcsolatban kitért arra: Magyarország arra törekszik, hogy megőrizze a keresztények és a zsidók vallásszabadságát határon belül és határon túl is. Ennek értelmében hazánk az elmúlt 3 évben mintegy 4,7 milliárd forintot (kb. 14,5 millió eurót) költött hat afrikai, valamint közel-keleti országra, hogy azokban egyházak, iskolák, kórházak és lakóépületek épülhessenek újra és újuljanak fel, mondta el az államtitkár.

Markus Grübel Bundestag-képviselő, a Német Szövetségi Kormány vallásügyi biztosa beszédében kritikával illette a vallásszabadság gyakori alábecsülését. A világ népességének csaknem 75 százalékát érinti a korlátozott vagy egyáltalán nem létező vallásszabadság. Grübel példával illusztrálta a jelenséget: „2007-ben 107 országban üldözték a keresztényeket. 2016-ra ez a szám 144-re nőtt, ez 10 év alatt 40 százalékos emelkedést jelent.” Grübel hangsúlyozta a különböző vallások „békés egymás mellett és egymással élésének” szükségességét a menekülés csökkenéséhez, valamint kiemelte Németország és Magyarország fejlesztéspolitikai együttműködésének lehetőségeit is. Lehetséges kapcsolódási pontként megemlítette a katonai közegészségügy és a vízellátás területén meglévő számos magyar tapasztalatot.

José-Luis Bazán migrációs, menekültügyi és vallásügyi jogi előadó, a COMECE migrációs és menekültügyi munkacsoportjának titkára előadásában a világszerte elterjedt migrációs mozgásokat „kisebbségi jelenségnek” nevezte. Brüsszeli kutatások szerint ez alapján a világ népességének 3,3 százalékát migránsnak hívhatjuk. Bazán kiemelte: a migráció egy „erősen töredezett jelenség”, melyet a migránsok származási országát, városát vagy régióját tekintve különbözően kell kezelnünk. Ennek megfelelően az Európára irányuló migráció földrajzilag és időben tekintve jelentős változási tendenciát mutat.

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára Magyarország bi- és multilaterális fejlesztési politikában betöltött mérvadó szerepét emelte ki.

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára Magyarország bi- és multilaterális fejlesztési politikában betöltött mérvadó szerepét emelte ki. Magyarország jól összeállított és megbízhatóan finanszírozott fejlesztési együttműködéssel rendelkezik. A 2004-es EU csatlakozás óta ennek teljes összege 70-ről összesen (2017-ben) 149 millió dollárra nőtt. Joó hangsúlyozta, hogy e fejlesztési együttműködés keretein belül minden ország azokat az ágazatokat támogathatná a legjobban, amelyekben az ehhez szükséges erőforrásokkal és kompetenciákkal rendelkezik. Joó szerint Magyarország számára ezek a területek a tartós vízerőmű építés, az oktatás és a humán erőforrások.

Ulrike Gantzer-Sommer, a Német Társaság a Nemzetközi Együttműködésért nevű szervezet (GIZ) országmenedzsere, a német fejlesztési politika megváltozott illetve kiterjesztett feladatkörére hivatkozott: „Az utóbbi évek legnagyobb feladata a menekülés és a migráció területén jelentkező kihívások, a menekülési okok redukálása és az újjáépítés.” Gantzer-Sommer ebben az összefüggésben számos GIZ projektet említett. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyi vallási vezetőkkel való együttműködés is szükséges.

Az iraki és szíriai keresztény hitközösségek helyzetéről Dr. Otmar Oehring, a Konrad-Adenauer-Stiftung Nemzetközi Vallási Párbeszéd koordinátora beszélt. Oehring megjegyezte, hogy Irakban a keresztény népesség aránya, az Egyesült Államok 2003-as inváziójától kezdve, 1.500.00-ról mintegy 200.000 keresztényre csökkent. Szíria esetében a rezidens keresztények száma 2010-ben a korábbi 1.000.000 - 1.500.000-ről jelenleg 300.000-500.000-re csökkent. Irakra való tekintetben a keresztény felekezetek politikai vagy parlamenti szinten való elégtelen képviseletét, valamint az iraki biztonsági erők védelmének hiányát kritizálta. Oehring szerint Szíriában hasonlóan nehéz helyzet rajzolódik ki. Így a szíriai keresztények biztonsága jelenleg nem garantálható. Ezen felül pillanatnyilag elképzelhetetlen egy szisztematikus rekonstrukció, amely a keresztény jelenlétet újra elősegíthetné.

A záró előadást a magyarországi görögkatolikus érsek, Kocsis Fülöp tartotta. Előadásában a szíriai keresztény hitcsoportok helyzetére szorítkozott. Kocsis a szíriai konfliktust "a hidegháború meghosszabbításaként" írta le, amely nem magáról Szíriáról szól. Kocsis, aki a szíriai keresztény közösségeket korábban meglátogatta, a keresztény ereklyék megsemmisítéséről, valamint az emberrablásról, a kínzásról és a keresztények dzsihadista csoportok általi meggyilkolásáról számolt be.

Végül egy vitafórum került megrendezésre Markus Grübel Bundestag-képviselővel, Tristan Azbej az üldözött keresztények segítségére kijelölt államtitkárral és Hölvényi György európai parlamenti képviselővel. A vita középpontjában a fejlesztési együttműködés területén a német-magyar kooperáció lehetőségei voltak. Hölvényi ismét kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket országa a Közel-Keleten tesz. Hölvényi egyfajta "kötelességérzetről" beszélt az üldözött keresztényekkel szemben e régiókban. Magyarország szempontjából a hangsúly a kereszténység előmozdításán és védelmén van. Hölvényi szerint a Közel-Keleten nem a keresztény hitcsoportok "előnyben részesítéséről", hanem a keresztény hit megőrzéséről van szó. Ezzel szemben Grübel a válságterületeken élő valamennyi vallási közösségek támogatásáról beszélt. A német kormány szerint viszont nemcsak a keresztényeken lehet segíteni. Egy szorosabb német-magyar fejlesztési együttműködés lehetőségeiről Grübel azt nyilatkozta, hogy különösen Németország, az ország méretének és a rendelkezésre álló erőforrásoknak köszönhetően, szélesebb körű támogatást és nagyobb elkötelezettséget is tudna vállalni. Magyarországnak viszont meglátása szerint, olyan ágazatokban kellene fejlesztési munkát kínálnia, ahol az ország magas szaktudással rendelkezik.

Szerző

Maximilian Heinz

Lista

Rendezvénybeszámolók

Megjelenés

Magyarország, 2018. szeptember 19.