v.l.n.r.András Stumpf,Werner J. Patzelt und Melani Barlai.

Das Publikum im Spiegelsaal der Andrássy Universität Budapest.

A populizmus szót manapság szinte mindenki használja – bizonyos politikai eljárásokban gyakran leminősítésként is. Közben gyakran nyitott marad a kérdés, hogyan értelmezzük ezt a tendenciát, illetve hogy a jelenségből a politikai gyakorlat számára milyen logikus következtetések vonhatóak le. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána a rendezvényen.

Prof. Dr. Hendrik Hansen, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Nemzetközi és Európai Politika tanszékének vezetője megnyitójában rámutatott: elengedhetetlen, hogy tudományosan foglalkozzunk a populizmus tematikájával.

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője egyetértett Prof. Dr. Hansen szavaival, és azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy az aktuális társadalmi fejleményeket a populizmus kontextusában kell sürgősen megvizsgálni. Továbbá néhány további szóval méltatta Helmut Kohlt, a két héttel korábban elhunyt egykori kancellárt.

Prof. Dr. Werner Patzelt, a Drezdai Műszaki Egyetem professzora előadásában a populizmus és a demokrácia kifejezések hasonló jellegű etimológiájáról beszélt. Mindkét kifejezés jelentése – demos a görög, és populus pedig a latin nyelvből, az államot alkotó nép, mint eredet – közös. Következésképpen a demokrácia és populizmus egymást befolyásoló jelenségek, amelyek egy ország népét érintik – mondta Patzelt. A politika bizonyos társadalompolitikai témákat elhanyagol, ezzel reprezentációs rést kiváltva, ami a populizmus számára ideális táptalajt nyújt. Patzelt ezzel összefüggésben kiemelte a kormányzat és a nép közötti kommunikáció hiányát. „Populizmus-megelőzéssel“ elkerülhetően lehetnének ezek a reprezentációs rések – véli a professzor. „A populisták egyszerűen máskéntgondolkodók“ – így a professzor, szerinte arra lenne szükség, hogy a populizmusra ne problémaként, hanem mint egy politikai problémára utaló jelként tekintsünk.

Melani Barlai, a netPOL politikai kommunikációs hálózat tudományos munkatársa egyetértett az elhangzott megítéléssel és megjegyezte, hogy Magyarországon egy növekvő, homogén politikai paletta van túlsúlyban, és a közép- vagy baloldali politikai spektrum hiányzó képviselete ellenére semmi ilyen jellegű populáris mozgalom nem tölti ki ezeket a lyukakat. Patzelt arra a kérdésre, hogy mik a Magyarországon tapasztalható jelenség okai, úgy reagált, hogy a reprezentációs lyukaknak különböző okai vannak. Az egyik ilyen ok, hogy a baloldal a Gyurcsány-kormány után elvesztette a nép bizalmát. Ez magyarázza az aktuális kormány jelentős tartózkodását is.

Stumpf András, a Heti Válasz című hetilap szerkesztője a populizmus kifejezéssel szemben nemtetszését fejezte ki. Patzelt definíciója szerint akkor minden magyar politikus populista – mondta Stumpf. Barlai ezt az elgondolást találóan egy magyarázattal egészítette ki, miszerint Magyarországon speciális politikai kultúra van jelen. Ezzel Patzelt professzor is egyetértett, és hozzátette, hogy a magyar politikai kultúrának a populista irányzat vált be a leginkább. A pódiumon nagy volt az egyetértés arról, hogy a populizmus jelensége, valamint a reprezentációs rések elmélete rendkívül komplex kérdések.

Az előadást követő fogadáson az izgalmas vita informális keretek között folytatódott tovább.