Az európai parlamenti választások elemzése - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A rendezvényt Prof. Dr. Ulrich Schlie, az Andrássy Egyetem Diplomácia Tanszékének vezetője nyitotta meg. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodavezetője üdvözlő beszédben hangsúlyozta: a legfrissebb választási eredmények egyértelműen megmutatják, hogy a német kereszténydemokrata szavazók átlagos életkora nagyon magas. A jövőben sok múlik azon, ha az Európa-szerte jobb választási eredmények elérése érdekében a fiatalabb generációt is mobilizáljuk.
Dr. Hardy Ostry előadásában a választások pozitív eredményeit foglalta össze. Eszerint amitől féltünk, az erős jobbratolódás, elmaradt, valamint a választáson való részvétel nagy érdeklődést váltott ki a lakosságból. Legutóbb, 1994 májusában 50% feletti volt a részvétel. Azonban a nagy eufória mellett felmerül a kérdés: mely szavazók lettek megmozgatva? Összességében a néppártok veszítettek népszerűségükből, a közép a liberálisok és a zöldek sikereinek hatására Európa-szerte erősebb, szélesebb és „színesebb” lett.
Nyitva marad az Európai Néppárt és egy új „hármas konstelláció” kérdése is. Mivel előbbi és az Európai Parlament szociáldemokata progresszív szövetségének frakciója együtt nem szerezték meg a többséghez szükséges 376 mandátumot, csak egy kibővített kooperáció valósulhat meg, hogy tárgyalóképesek maradjanak. Ehhez pedig egyik lehetséges partner pl. az ALDE liberális frakciója. További változások történhetnek ősszel, amikor is életbe lép a tervezett Brexit, ami által csökken az Európai Parlament nagysága.
Dr. Mráz Ágoston ez után az európai kitekintés után a választások magyar eredményeire helyezte a fókuszt. Nem utolsósorban a Fidesz Európai Néppártból való kizárása miatt is nagy érdeklődés kísérte itthon a választást. A Fidesz 52%-kal a csatlakozás óta a második legjobb eredményét érte el. Annak ellenére, hogy a meglévő 12 mellé még egy mandátumot megszerzett, Orbán kívánsága, hogy legyünk a „mérleg nyelvecskéje”, nem következett be, és ettől még az Európai Néppárt a Fidesz nélkül is a legerősebb frakció. Míg a szociáldemokrata MSZP szavazatokat veszített, addig a baloldali Demokratikus Koalíció erősödött a maga 16%-ával. Meglepően jól szerepelt a választáson a két éve alapított liberális párt, a Momentum: a csaknem 10% elég lesz két parlamenti helyre.
Az est során következőként a csúcsjelöltek pozícióját vitatták meg. Mráz az aktuális modellt, valamint az egyes jelöltek hiányos népszerűségét kritikusan látja: szerinte kétséges, hogy Manfred Weber mögött ott áll az egész Néppárt, valamint felmerül a kérdés, hogy egy magyar melyik csúcsjelöltre tud szavazni. Pont az EU-szerte inkább szerény szavazatok az aktuális jelöltre nem képeznek elegendő alapot a jelöltek legitimitációjára.
Összességében sok múlik azon, vélte Ostry, hogy a pártok és a frakciók hajlandóak-e a kompromisszumokra. Végül a frakciók elnökei megegyeztek abban, hogy megtartják a csúcsjelölti rendszert, ahol egy hirtelen visszalépés problémás lehet, mivel megingatja a rendszer és résztvevői szavahihetőségét. Európának még időre van szüksége ahhoz, hogy megérjen a parlamentben és a bizottságban jobb átláthatóságot biztosító csúcsjelölti kultúra mint opció megvalósítására.
A két szakértő szerint, hogy hogy alakul az Európai Parlament frakcióelosztása, még várat magára. A lehetőség, hogy év végére az Európai Néppárt a mostani formájában nem létezik majd, nem kizárt. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy bizonyos idő után a „politikai hozzáértés” bekapcsolódik, kompromisszumokat valósít meg és az európai intézmények arra koncentrálnak majd, hogy a globális kihívásokra ráálljanak, mivel sem Ázsia, sem az USA nem ad majd időt a „visszautasításra”.
