Európai integráció nyomás alatt - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
Prof. Dr. András Masát (Andrássy Egyetem Budapest rektora) és Frank Spengler (KAS magyarországi képviseletvezetője) bevezető szavait követően Prof. Dr. Schimmelfennig, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola bölcsészet-, szociológia- és államtudományi részlegének európai politikai professzora bemutatta kutatásainak eredményét. Azt magyarázta, hogy funkcionalista feltevésekből kiindulva egy Európai Uniót sújtó válság végezetül az integráció elmélyüléséhez vezet. A válság kezelésének érdekében az államok az előre vezető utat szokták keresni, hiszen egy visszafejlődés sokkal drágább lenne, mint egy kibővített együttműködés. Schimmelfennig ez ellen avval érvelt, hogy poszt-funkcionalista nézetek ezt az elméletet kétségbe tudják vonni.
Az euroválság hozzá tudott járulni ahhoz, hogy létrejöjjön egy szupranacionális egyezség. Evvel ellentétben a migránsválság a stabilitást nyújtó szervezetek megerősítése mellett – ilyen a Frontex – egy mélyre hatoló Európán belüli civakodást provokált ki. Mindeközben a két válság között van összefüggés, hiszen mindkettőt az EU külső sokként élt meg. Az amerikai hitelválság az euroválsághoz, polgárháborúkhoz a Közel-Keleten és a menekültválsághoz vezetett. Mindkét válság Európa kormányainak kudarcát vonta maga után, továbbá ara késztette az államokat, hogy figyelmen kívül hagyják saját szabályaikat.
A különböző eredmények abban rejlenek, hogy azon politizálás, mely mindkét válságot kiprovokált, eltérő válaszlehetőségeket rejtett magában. Az euroválság az egyes államok sebezhetőségére alapult. A hitelválság kezelését nem tudták volna megoldani a nemzetállamok, szupranacionális költségvetési fegyelmi egyezségekre és mentő mechanizmusokra volt szükség. Ám a menekültválság „csak” az érzékenységen alapszik. Az aránylag „könnyű” helyzetből kiindulva a nemzetállamok egyedül is boldogultak volna a migránsokkal. Ebből fakadóan a migránsválság az EU államok közötti nézeteltérésekhez vezetett, melyek a hiányzó szükségszerűség miatt, kerülték a szupranacionális kompromisszumot.
Végezetül az EU-nak tovább kellene felkészítenie magát olyan megmérettetésekre, mint a menekültválság. Mivel az integrációt sosem ment teljesen végbe, nem tud az EU, mint egy egységes állam reagálni, viszont az államok feletti együttműködés és a hatásosan működő intézmények létrehozása képesek egy erősödő dezintegrációt megakadályozni.
