CC BY SA 4.0 Kaiser, Ákos/KKI

Rendezvénybeszámolók

Európai kilátások a Nyugat-Balkánon: A tét az EU hitelessége?

Immáron 4. alkalommal rendezte meg közös Nyugat-Balkán konferenciáját a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Külügyi és Külgazdasági Intézet. Az eseménynek, ahol magasrangú politikusok és szakértők vitatták meg a Nyugat-Balkán politikai helyzetét, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem adott otthont 2020. február 27-én.

Az „Európai kilátások a Nyugat-Balkánon: A tét az EU hitelessége?“ címet viselő konferenciának az adott aktualitást, hogy az Európai Unió Tanácsa októberben ismételten elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával, ezenkívül az Európai Bizottság röviddel ezelőtt mutatta be új bővítési dokumentumra irányuló javaslatát (enlargement methodology), amely az egyes országok csatlakozási folyamatát kívánja fellendíteni. A téma az elmúlt években semmit sem veszített aktualitásából és örömteli, hogy folytatódhatott a Konrad-Adenauer-Stiftunggal közös szervezésben megvalósuló, immár hagyományos Nyugat-Balkán konferenciasorozat, emelte ki bevezetőjében Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet tudományos munkatársa, a rendezvény moderátora.

A megjelenteket Dr. habil. Georg Trautnitz, az Andrássy Egyetem rektorhelyettese és az egyetem Közgazdasági Tanszékének vezetője köszöntötte. Beszédében kiemelte: az EU-n belüli összetartás a legfontosabb, és épp a budapesti német egyetem egy jó példa a sikeres európai integrációra.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója szerint a délkelet-európai országokkal folytatott szomszédságpolitika mindig is hol magasságokat, hol mélységeket élt meg, illetve ezekben az országokban mára jókora szkepticizmus alakult ki, épp ezért rendkívül fontos és elkerülhetetlen, hogy ezeken a rendezvényeken beszéljünk a témáról. Frank Spengler, a KAS magyarországi képviseletvezetője a téma egész EU-ra kiterjedő stratégiai vonatkozását emelte ki. Az Európai Unió saját érdeke, hogy a régióban támogassa az átalakulási folyamatokat, és segítse ezen országokban az európai struktúrákba történő becsatlakozást. Amennyiben az EU részéről csökkenő érdeklődést tapasztalnak, azt más világpolitikai szereplők kihasználhatják.

Magyar Levente miniszterhelyettes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára előadásában ugyanígy a délkelet-európai országok mihamarabbi uniós csatlakozásának fontosságát hangsúlyozta, különös tekintettel a biztonságpolitikai szempontokra. Ez szerinte a legjobb megoldás arra, hogy a régióban – és ezáltal az egész európai kontinensen – hosszú távon garantálható legyen a béke. Ez külpolitikai szempontból Magyarországnak kifejezetten fontos érdeke, hangsúlyozta, mivel jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai vannak a Nyugat-Balkán országaival, valamint Magyarország szívesen látná az EU-n belül a közép-európai blokk megerősödését. Ezen országok Európai Unióba való felvétele mögött nemcsak altruista szándék húzódik meg, hanem ebből az egész kontinens profitálna, hangsúlyozta. A magyar kormány ezért továbbra is elkötelezetten támogatja a térség országainak Európai Uniós csatlakozását.

Gordan Grlić Radman, Horvátország kül- és Európa-ügyi minisztere az európai szomszédságpolitikát az Európai Unió legfontosabb feladatai közé sorolja. A horvát EU-elnökség képviselőjeként az Európai Unió Tanácsában újra napirendre kívánja tűzni a témát, elkötelezett, hogy a vonakodva haladó csatlakozási folyamatba életet leheljen, valamint, hogy az EU-t és a Nyugat-Balkánt még közelebb hozza egymáshoz. Horvátország példája jól mutatja, hogy milyen erőteljes hatása lehet az integrációs folyamatnak, és az Európai Unió jelenlegi soros elnökeként Horvátország segíteni fogja a Nyugat-Balkán államait. A tapasztalat azt mutatja, hogy a partnerek, de különösen az aktuális soros EU-elnökség támogatása milyen fontos szerepet játszik az integrációs folyamatban. Gordan Grlić Radman ezenkívül kiemelte, hogy a délkelet-európai államok esetleges jövőbeni csatlakozásából Európában minden szereplő profitálna. Ahogy fogalmazott: “ezzel senki sem veszít, hanem mindenki nyer – legfőképp a polgárok“.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosa bemutatta a Bizottság röviddel ezelőtt kiadott új bővítési dokumentumra irányuló javaslatát, kitérve annak új elemeire és feltételeire. Az új javaslat ezúttal kiemelt hangsúlyt fektet a kölcsönös bizalomra és hitelességre, amely mind az érintett államokat, mind az EU-t ígéreteik betartására kötelezi. Továbbá szükségesnek tartja a politikai folyamat hatékonyabb irányítását és az uniós tagállamok és a tagjelölt országok legmagasabb szintjeinek összekapcsolását. Ezenkívül magát a folyamatot úgy kívánja kialakítani, hogy az tervezhetőbb, transzparensebb és dinamikusabb legyen. Ugyan még rengeteg a hátralévő tennivaló, de egy iránymutató és sokat ígérő tervre van feltétlenül szükség, amely egy sikeresebb csatlakozási folyamat reményét nyújtja.

Az előadásokat követő pódiumbeszélgetésen, amelyet a három előadó részvételével Ugrósdy Márton vezetett, nyilvánvalóvá vált, hogy milyen fontos a Nyugat-Balkán államai számára, hogy uniós csatlakozási kilátásaik állandóak és hitelesek legyenek. Magyar Levente államtitkár alighanem mindenki nevében beszélt, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész kérdés nem játék, hanem minden egyes elvesztegetett nap hosszútávú következményeket vonhat maga után. A horvát külügyminiszter ehhez még hozzátette, milyen fontos az, hogy pont az Európai Unió betartsa az ezeknek az országoknak tett ígéreteit és megőrizze szavahihetőségét. Várhelyi Olivér végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a délkelet-európai államok már most is szerves részei biztonság-, gazdaság- és társadalompolitikai rendszereinknek és ma sokkal jobban rájuk vagyunk szorulva, mint valaha. Reméljük, hogy az idei KAS-KKI Nyugat-Balkán konferencia hozzájárul ahhoz, hogy ez a fontos téma napirenden maradjon és hogy a jelenlévő szakmai közönség figyelmét felhívja a témában zajló viták aktualitására.

Megosztás