„Egységben az erő” - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A nemzetközi konferencia, melyet a Zsolnay Kulturális Negyedben tartottak meg, lehetőséget adott a tapasztalat- és eszmecserére, a közel 70 résztvevő számára pedig, különösen a közép-európai német kisebbségek képviselőinek, az országokon átnyúló kapcsolatok ápolására.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője köszöntő beszédében hangsúlyozta a kisebbségek szerepét és jelentőségét Európa kibékülésében. A nemzeti kisebbségek „fontos láncszemei annak a folyamatnak, mely az országok között többféle összekötő hidat alakít ki”, mondta Spengler. Ezért a Konrad-Adenauer-Stiftung különösen törekszik a kisebbségek munkájának elősegítésére, méghozzá abból a célból, hogy a Kelet- Közép-Európában élő németek kapcsolati hálóját megerősítse. Ezt követően Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszöntötte a résztvevőket, és kiemelte Pécs és környékének, valamint a Magyarország határain kívüli Duna menti sváb, illetve német kultúra kulturális és történelmi jelentőségét a magyarországi németek identitásának szempontjából. Ehhez kapcsolódva külön köszönetet mondott a Konrad-Adenauer-Stiftungnak a sokrétű és sikeres együttműködésért.
A Német Szövetségi Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja, Dr. Gerner Zsuzsanna köszöntőjében felhívta a figyelmet a rendezvény helyszínének fontosságára, mely szerinte nem véletlen, és különösen kötődik a magyarországi németek történelméhez, kultúrájához és identitásához. Gerner asszony beszámolt arról, miként változott a magyarországi német lakosság száma a 12. században történő betelepítésüktől napjainkig. Számára „Európa egyesülése” és a „kultúrák találkozása” a kisebbségi politika középpontjában áll, melyet elsősorban kommunikatív folyamatokkal lehetne előremozdítani. A pécsi konferenciát és az ahhoz hasonló rendezvényeket a konzul asszony az információcsere úttörőjének nevezte.
Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere örömét fejezte ki, hogy városa adhat helyet a rendezvénynek, és kiemelte a német nyelv jelentőségét, mely Pécs városát a gazdaság, a befektetések és tudomány központjaként vonzóbbá teszi. A megnyitó beszédet Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tartotta. Soltész az anyanyelv továbbörökítését, az oktatást és a megélt keresztény hitet nevezte meg a magyarországi német identitás és kultúra három oszlopaként. Klaus Weigelt, a Német Kultúráért Kelet-Európában Alapítvány elnöke tartotta a bevezető előadást az Európa keleti részén élő német kisebbségek helyzetéről: ő mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek jövőbeni szerepét emelte ki az európai kultúra és identitás hordozóiként. A konferencia második része a csehországi, romániai és szlovákiai németek helyzetét állította a középpontba, melyet Dr. Ralf Thomas Göllner, a Müncheni Magyar Intézet igazgatóhelyettese moderált. Előadást tartott Hans Korbel, a Cseh-, a Morvaországi és a Sziléziai Németek Országos Gyűlésének volt elnöke, Benjamin Józsa, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának ügyvezetője, valamint Johann König, a Kárpáti Németek Szlovákiai Egyesületének főtitkára. Az előadások hangsúlyozták, hogy a kisebbségek kultúrájának megtartásáért a jövőben elsősorban összefogásra és jól kiépített kapcsolati hálóra van szükség, melyet Frank Spengler már a konferencia kezdetén irányadó lehetőségként említett. Az előadásokat követő vita pedig rámutatott, hogy a határokat átívelő lehetőségek több teret adnának projektek és az európai gondolkodásmód kialakulása számára. Végül a horvátországi, lengyelországi és szerbiai németek helyzete került bemutatásra.
A második panelben Zorislav Schönberger, a Német Közösség – Horvátországi Dunamenti Svábok Honfitársi Közösségének elnöke, Bernard Gaida, a lengyelországi Német Szociális és Kulturális Társaságok Szövetségének elnöke és Rudolf Weiss, a szerbiai Német Népi Szövetség elnöke tartott előadást.Zorislav Schönberger előadásában rávilágított, hogy a dél-magyarországi és az észak-horvátországi Duna menti svábok együttműködését Horvátország 2013 nyarán történő Európai Unióhoz való csatlakozása is előrelendíthetné.Bernard Gaida hangsúlyozta a történelmi ismeretek fontosságát a mai kisebbségi helyzet megértésében, megállapításait pedig a németek lakta lengyelországi területekkel összefüggő információkkal támasztotta alá. Gaida is kiemelte a nyelvoktatás és az aktív kulturális élet szerepét.
A közép-európai német kisebbségek munkáját Magyarország szomszédos országainak egyéb nemzeti kisebbségeivel való együttműködés jellemzi, melyet mind az előadók beszámolói, mind a hallgatóság kérdései megmutattak. Ennek példájaként nevezte meg Rudolf Weiss a horvát, magyar és zsidó népcsoportokkal való közös munkát. Felhívta arra a figyelmet, hogy a kisebbségi politika és a kulturális együttműködés sikere mindig a népcsoportokon is múlik. Dr. Tóth Ágnes történész, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének vezető tudományos munkatársa vezette a második panelt. A konferencia központi kérdéseként összességében a nemzeti kisebbségek a közép-európai identitás kialakulásában játszott szerepe tekinthető, melyet Tóth Ágnes pontosan a kisebbségek munkájának gyakorlatában és elveiben lát.
A zárszót Ritter Imre, a Magyar Országgyűlés német nemzetiségi szószólója tartotta. A rendszerváltás után 25 évvel a 13 nemzeti kisebbségnek végre közvetlen képviselői vannak a Magyar Parlamentben: Ritter beszámolt a kisebbségi politika a magyar állammal folytatott tárgyalásainak aktuális állásáról, mely fontos szempontot jelent, különösen egy olyan konferencia tekintetében, mely az önkormányzati választások után, ahol a kisebbségi választások is fontos szerepet kaptak, csupán két héttel került megrendezésre.
Szöveg: Ágnes Katharina Wörster
Fordítás: Appel Dóra
