Tartalom megjelenítő

Rendezvénybeszámolók

10 éve volt az EU keleti bővítése – az integráció kihívásai

konferencia az Andrássy Egyetemen

A közelgő, 2004. május 1-én történt keleti EU-bővítés 10. évfordulója alkalmából az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával egy két napos szakmai konferenciát hívott össze, melynek középpontjában az EU-tagság 10 év alatt történt fejlődése állt.

Tartalom megjelenítő

Prof. Dr. Ellen Bos, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Összehasonlító Politikatudományok Karának (Közép- és Kelet-Európával a fókuszban) professzor asszonya nyitotta meg a rendezvényt, ahol kitért az EU legfontosabb jövőbeni kihívásaira is. Itt többek között az euroszkepticizmust és a gazdasági válság következményeit nevezte meg.

Az első panelt Ódor Bálint, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára egy vitaindító előadással nyitotta meg, mely Magyarország EU-s tagságának fejlődését foglalta össze. Véleménye szerint Magyarország éppen a 2011-es Európai Unió Tanácsának soros elnöksége alatt bizonyította be, hogy jól tudott az EU-ba integrálódni, továbbá egy, a minden tagállam irányába törénő egyenlő bánásmód mellett szólalt fel. Prof. Dr. Eckart Stratenschulte, a berlini Európai Akadémia igazgatója arról beszélt, hogy „eltérő volt az integrációnk” az EU-ban. Erre vonatkozóan példaképpen az eurót hozta fel, amely pénznemként 28 ország közül csak 18-ban került bevezetésre. Prof. Dr. Andreas Oplatka történész, az Andrássy Egyetem kuratóriumának elnöke a hosszú utat értékelte, amelyet Magyarország taposott ki, mielőtt még az Európai Unió tagja lett volna. Már a 80-as évek elején titkos tárgyalásokat folytatott az ország, és próbálta az első közeledéseket az akkori Közösség felé előidézni – mondta Oplatka. Dr. Vincze Attila, az Andrássy Egyetem Összehasonlító Állam- és Jogtudományi Karának dékán-helyettese stratégiákról tartott előadást, amelyeket a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága az uniós joggal kapcsolatban alkalmazott. Dr. Helmut Fehr, az Andrássy Egyetem európai regionális kutatások professzora előadásának középpontjában Lengyelország és az ottani belpolitikai elitvita állt. Gyakran ismerhető fel az ellentmondás a lengyel és a külföldi médiumok között az EU-s témákkal kapcsolatos állásfoglalásokat illetően.

A korábbi szász miniszterelnök, Prof. Dr. Georg Milbradt az euróra koncentrált előadásában, és arra kérdésre, hogy az EU-t egyesíti-e vagy inkább megbontja a közös fizetőeszköz. Milbradt kifejtette, hogy egy közös valuta fenntartása egy közös ország vagy egy központi állam nélkül a gazdasági különbségek miatt nehéz; ez egy olyan körülmény, amelyet a közösségi fizetőeszközön keresztül meg lehet erősíteni. Prof. Dr. Siegfried Franke, az Andrássy Egyetem gazdaságpolitikai professzora annak a kérdésnek járt utána előadásában, hogy az EU-ban van-e „demokrácia-deficit”? Olyan indokokat nevett meg, amelyek mind mellette, mind pedig ellene vannak egy ilyen dolog létezésének. Európa-szkepticizmusról és európaellenes pártokról adott elő Prof. Dr. Hendrik Hansen, az Andrássy Egyetem nemzetközi és európai politika-, továbbá igazgatástudományi professzora. Hansen azonban nem csak a jobboldali, hanem a baloldali pártspektrumot is figyelembe vette, és rámutatott arra is, hogy azok kritikája lényegében a globalizmusra vonatkozik, amely a végén csak más értelmezésekhez vezethet. Dr. Rainer Klingholz, a berlini Népesedési és Fejlesztési Intézet igazgatója rámutatott a migrációból fakadó kihívásokra, amelyekkel az EU-nak szembe kell majd néznie. Éppen ezen a területen fontos, hogy ne csak az EU-n belüli migrációs hullámok stratégiáinak továbbfejlesztésével, hanem különösen az Európai Unión kívüli migrációval foglalkozzanak.

Az este folyamán a magyar külügyminiszter, Dr. Martonyi János tartott előadást „2014 – az évfordulók éve” címmel. Az estét Prof. Dr. Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora köszöntővel nyitotta meg. Ezt követően Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője üdvözölte a résztvevőket. Spengler emlékeztetett rá, hogy már Konrad Adenauer is szorgalmazta a közép- és kelet-európai országok csatlakozását az európai intézményekhez. Továbbá hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egy értékközösség, amely egy sikeres béketervet valósított meg. Végezetül köszönetet mondott Prof. Dr. Ellen Bosnak a konferencia megszevezéséért.

Dr. Martonyi János kiemelte, hogy a 10 éves EU-tagság okot ad az ünneplésre, de egyben lehetőség is az eddig kitaposott útra történő visszaemlékezésre. A 20. században Európa sokat átélt; többek között két világháborút és két totalitárius rendszert. Európa földrajzilag és ideológialilag is két részre lett osztva. A 25 évvel ezelőtti rendszerváltás egy új kezdetet jelentett Kelet- és Közép-Európának. Magyarország számára a NATO-ba és az EU-ba való belépés hazatalálást jelentett. Ezek a történelmi események a magyar demokráciát és jogállamiságot segítették elő. Az EU bővítése erősítette Magyarországot, miközben a magyar identitást megőrizték. Az első 10 év mérlege egyértelműen pozitív. Martonyi ennek példájaként az ifjúsági csereprogramokat hozta fel. Az európai integráció kontinensünk legnagyobb sikere az elmúlt ezer évben. Most azonban a lényegesre kell koncentrálni, mégpedig az európai belső piac javítására.

Az ezt követő vitát Dr. Martonyi Jánossal, Prof. Dr. Eckart Stratenschultevel és Prof. Dr. Georg Milbradttal Prof. Dr. Ellen Bos moderálta. Milbradt leszögezte, hogy új tagállamokkal új kihívások is keletkeztek. A mai EU-nak már nincs sok köze a Konrad Adenauer idejében létező EK-hoz. Számos kihívás és változás merült fel az Európai Unióban. Euópának egy új együttműködési formát kellene találnia – mondta Milbradt. Stratenschulte kiemelte, hogy a nagy tagországok az EU problémáit nem tudják egyedül megoldani, ezeket csak együtt lehet elérni. A következő évek legfőbb feladata éppen ezért az lesz, hogy az EU elfogadását és legitimálását növeljék, valamint a valutaúniót erősítsék. A politikusoknak pedig nem szabad engedniük, hogy sodródjanak az euroszkeptikusok által.

Dr. Martonyi János zárszavában világossá tette, hogy mennyire fontos az európai uniós választásokon való részvétel, ugyanakkor kifejezte aggodalmát a részvételi aránnyal kapcsolatban, amely szerinte alacsonyabb lesz, mint a magyar parlamenti választásokon volt.

A következő napon Ukrajna, Oroszország és a nyugati államközösség aktuális helyzete volt a konferencia témája. A későbbiekben a régió regionális együttműködési formájáról vitáztak.

(Szöveg: Topolánszky Anna, Frank Wermter)

Megosztás

Tartalom megjelenítő

comment-portlet

Tartalom megjelenítő