Lezajlott a Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a magyar települések érdekeit képviseli, ezen belül leginkább a helyi problémáknak és kihívásoknak szenteli figyelmét. A Magyar Polgármesterek Világtalálkozója egy olyan fórum, melyen évenként egyszer számos település képviselője megjelenik, hogy az új fejlesztésekről, tapasztalatokról, kihívásokról és megoldási lehetőségekről tárgyaljon. Az elmúlt tíz év során a kezdeményezés önkormányzati szinten az egyik legnagyobb rendezvénnyé avanzsált. Sok magyar hazai és nemzetközi döntéshozó és képviselő fogadta el idén is a meghívást.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nyitotta meg beszédével a Polgármesterek X. Világtalálkozóját, melyben az elmúlt évtizedek változásairól számolt be. Véleménye szerint az európai uniós tagság, valamint a bizottság munkájában való részvétel új lehetőségeket nyitott meg az önkormányzatok számára.
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője üdvözlő beszédében az alapítvány célját, a demokrácia és a helyi szinten történő, magas szintű kormányzati munka elősegítését emelte ki, valamint rámutatott arra, hogy az „all politics is local” („minden politikai helyi politika”) szólás továbbra is fontos érvényű. Meglátása szerint a polgármesterek és a helyi testületek tagjai ismerik legjobban a polgárok elvárásait, így ők tudnak azokhoz legjobban alkalmazkodni. Az alapítvány már több mint ötven éve támogatja a helyi önkormányzatokat és azok szövetségeit Németországban, illetve nyolcvan irodán keresztül az egész világon. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Konrad-Adenauer-Stiftung együttműködésének középpontjában a hosszú távú fejlődés áll, különösen helyi szinten.
Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok a demokrácia támpillérét és a politikai hatalommegosztás fontos részét jelentik. Vertikális és horizontális együttműködésre van szükség, hogy az ún. „magas szintű demokrácia” az alsóbb szinteken is megvalósulhasson.
A magyar települések romániai helyzetéről Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke tartott előadást, melyben a polgármesterek és a községi önkormányzatok közti együttműködést különösen fontosnak nevezte. Romániában az állami önkormányzatok kikerültek a központi felügyelet alól, és ezáltal a községek számos új feladatot kaptak. Az egyetlen kivételt a pénzügyek jelentik, melyek a korábbiakhoz hasonlóan központi igazgatás alatt állnak. Az egyes térségekben viszont évek óta viták zajlanak az adminisztratív újraegyesítésről, valamint annak célkitűzéséről.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati területért felelős államtitkára mindenekelőtt a 2010-ben kezdeményezett önkormányzati reform hatásaira tért ki. Véleménye szerint az adósságok konszolidációja lezárult. Ebben az összefüggésben kiemelte azt is, hogy a kormányzat az önkormányzati rendszer stabilitását, valamint az önkormányzati jogok érvényesülését rendkívül fontosnak tekinti.
Dr. Benedek Mária, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője intézményük alapértékeit, stratégiai céljait és feladatait ismertette. Bemutatta az önkormányzati ellenőrzés felépítését és az első féléves ellenőrzési tervet. Rámutatott, hogy az adósságok konszolidációja után egyrészről az újbóli eladósodás megakadályozását, másrészről a hosszú távú gazdasági egyensúly elérését kell célul tűzni. Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a Számvevőszék összes vizsgálata nyilvánosságra kerül.
Sisák Imre, Pásztó városának polgármestere kijelentette, hogy két évvel a feladatfinanszírozás rendszerének bevezetése után megállapítható, hogy az új rendszer jól működik, és az önkormányzati rendszer is átfogó gazdasági alapokkal rendelkezik. Mindenesetre a finanszírozás az önkormányzatok feladatainak csupán 70 százalékára terjed ki, így a polgármester a finanszírozás kibővítését kérte, egyebek között a kultúra és az oktatás területén. A települések idei költségvetése 70 milliárd forinttal több, mint az előző évben, melynek legnagyobb részét a gyermekgondozás területén dolgozók bérezésére használtak fel. Meglátása szerint a szociális területen és az óvodás gyermekek ellátásába történő befektetések az első előrelépések jelei.
A „V4 Önkormányzati Szövetségek és V4 Testvérvárosok Találkozója” szekció
A Világtalálkozó keretében az önkormányzati szövetségek és a visegrádi országok partnervárosainak képviselői az önkormányzatokról, valamint az együttműködésről értekeztek, melynek eredményeként az együttműködés megerősítése mellett döntöttek.
H.E. Elena Bambasová, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a nagykövetség a városokat és községeket az új testvérvárosi kapcsolatok létrejöttében támogatni fogja. Ktarzyna Sitko, a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének tanácsadója, a Lengyel Intézet igazgatóasszonya rávilágított, hogy Lengyelország hagyományai szerint fontosnak tartja az önkormányzati rendszert, és reményét fejezte ki, miszerint Szlovákia V4 elnöksége, csakúgy, mint Magyarországé, a régiók és települések közti együttműködést tovább erősíti majd. Szabó István Lőrinc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4 közlekedési és energetikai koordinátora előadásában a V4 észak-déli energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésében felmerülő diplomáciai kihívásairól beszélt. Kiemelte, hogy három évtized után végre megállapodásra sikerült jutni a közlekedési kapcsolatok kiépítésében szükséges együttműködés terén. Az európai uniós eszközöket mindeddig elsősorban a kelet-nyugati összeköttetések bővítésére használták fel, viszont a Visegrádi Együttműködés országai közti közlekedési infrastruktúra fejlesztése meglátása szerint a tartós versenyképesség érdekében elengedhetetlen. A V4 Szövetségek képviselői kiemelték, hogy a továbbiakban a községek együttműködésének továbbfejlesztését, a tapasztalatcserét, valamint a közös szakmai célok megvalósítását tűzik ki célul. A szekcióülésen felszólalt még Hámori György, Kapuvár polgármestere, Štefan Daško, Ilava polgármestere, Marie Fomiczewová, Jesenik polgármesterasszonya, valamint Andrzej Czernecki, Jaslo polgármestere a V4 települések részéről, illetve Velényi Réka, a Tempus Közalapítvány projektkoordinátora.
„A települések fenntarthatósága” szekcióülés
A települések fenntarthatósága szekcióban a témához kapcsolódó sikeres projekteket mutattak be. Számos település elindult az önellátás felé vezető úton, vélte Pelyhe József, a szekció titkára. Eszes Béla, Jánoshida polgármestere és Hegyi Győző, Egerág polgármestere a településeik fenntarthatósága területén szerzett tapasztalataikról értekeztek. A résztvevők hasznos információkkal gazdagodtak a települések szolgáltatásairól is, úgymint a komplex energetikai projektek, a biotavak, vagy a környezetbarát szennyvízszállítás előnyei.
„Településüzemeltetés” szekció
A közszolgálatot, valamint az energetikát és környezetvédelmet érintő kérdéseket a Városi közművek szekcióban vitatták meg, ahol a résztvevők a legújabb technológiákkal és fejlesztésekkel ismerkedhettek meg, melynél különös figyelmet szenteltek a hulladékgazdálkodásnak. Gyenes Szilárd rámutatott, hogy Magyarországon 28 hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltató létezik, és fontos volna, hogy érvényesüljön a „szennyező fizet”, illetve a kiszámíthatóság és az önfinanszírozás elve.
Ambrus Gyöngyi, a 2200 fős Kistokaj polgármesterasszonya a városi közművek munkáját mutatta be. Községében a közmunkaprogram résztvevői rendszerint a városi intézmények karbantartásának területén dolgoznak. Ceglédi Rudolf, Semta polgármestere először a biogáztelepek fejlesztésére tért ki. Az általa irányított szerb község egyre inkább a munkanélküliség, valamint a részben ebből eredő illegális szezonmunka problémájával kényszerül szembenézni.
A Világtalálkozó második napján a más országokhoz fűződő kapcsolat állt a középpontban. Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára bevezető előadást tartott Magyarország külpolitikai kérdéseiről és nemzetközi megítéléséről. Véleménye szerint az európai lét sok különböző kultúra együttélése által valósul meg, és az identitás, szolidaritás, a család és a hit megerősítése, valamint ezen értékek társadalomba való beépítése különösen fontos.
Markku Markkula, az EPP – Európai Unió Régiók Bizottságának alelnöke Finnország oktatáspolitikáját szemléltette. Elmondása szerint a finn kormány határozott célja az oktatás területén történő befektetés, mivel az az ország jövőjét alapozza meg. Bemutatta emellett az „Europa 2020” elnevezésű projektet is. Markkula szerint számos anyagi forrás áll rendelkezésre, hogy az újítások az Európai Unió szakpolitikájában helyet kaphassanak. A fiatalokat képezni és bátorítani kell, hogy saját vállalkozást indítsanak, melyben az egyetemeknek is szerepet kellene vállalniuk.
Aliaksandr Khainouski, a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövete bemutatta, miként fejlődött országa EU-hoz, valamint Magyarországhoz fűződő külpolitikai kapcsolata. Meglátása szerint az Unió keleti partnerségi politikájával összhangban áll Magyarország kelet felé történő nyitása, illetve az ezáltal létrejövő együttműködés Fehéroroszország és Magyarország között. Kiemelte, hogy az egyensúly kialakítására kell törekedni.
A Világtalálkozó zárónyilatkozatának ismertetése után kitüntetésben részesült dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, Berencsi Béla, Ibrány polgármestere, valamint Zagyi István, Détér polgármestere.
A Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója a helyi témák mellett nemzetközi viszonylatban is fontos kérdéseket érintett. Elsősorban a V4 Önkormányzati Szövetségek és V4 Testvérvárosok Találkozója szekcióülés kiemelendő, melynek keretében létrejött a döntés a jövőbeni szorosabb együttműködésről. Ennek célja, hogy a kihívásokat, melyekkel Kelet-Közép-Európa településeinek szembe kell nézni, közös erővel, hatékonyabban oldhassák meg.
Fontos része volt a rendezvénynek a települések fenntarthatóságáról szóló eszmecsere is, melynek során a településvezetők a fenntartható energiatermelés területén elért első sikereiket, illetve a sikerhez vezető módszereiket prezentálták, és megvitatták kollégáikkal a megvalósítási folyamat során szerzett tapasztalatokat.
