Kégler Ádám, az Antall József Tudásközpont igazgatóhelyettese, valamint Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője köszöntőjükben kitértek a két ország közös múltjára és hagyományaira, melyek a hidegháború után a közös értékekre és érdekekre épülve újból megelevenedtek.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a jelen globális turbulenciáit figyelembe véve fontos, hogy a nemzetek közötti virágzó kapcsolatot megőrizzük. Ehhez azonban a társadalmi megoldások kidolgozása elengedhetetlen.
Dr. Manfred Emmes, a Német Szövetségi Köztársaság követe köszöntőbeszédében elmondta, hogy egy közös Európa megvalósítása már 25 évvel ezelőtt is a politika középpontjában állt. Ebben Magyarország nagyon fontos szerepet játszott.
Dr. Györkös Péter, Berlin magyar nagykövete kiemelte beszédében, hogy Magyarországon negyed évszázaddal ezelőtt társadalmi konszenzus volt a német újraegyesítés támogatásában. Mindkét ország egyetértett abban, hogy a közös demokrácia egy egységes Európában kizárólag egy önálló Magyarországgal és a német egységgel valósítható meg.
A rendezvényt záró pódiumbeszélgetést, melyen Arnold Vaatz, a Német Szövetségi Parlament CDU/CSU frakcióvezető-helyettese, Tobias Zech, a Német Szövetségi Parlament gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságának tagja, valamint Dr. Gulyás Gergely (Fidesz) és Dr. Hiller István (MSZP), a Magyar Országgyűlés alelnökei vettek részt, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója moderálta.
Vaatz figyelmeztetett rá, hogy a megváltozott választói szokásra több realizmussal reagáljunk. Zech arra hívta fel a figyelmet, hogy a leghosszabb ideje tartó béke Európában nagy mértékben az Európai Uniónak köszönhető. Ahhoz, hogy ez a béke továbbra is fennálljon, közös európai válaszokra, szolidaritásra épülő együttműködésre és egy átfogó társadalmi dialógusra van szükség. Gulyás a német-magyar baráti szerződés óta eltelt időt sikeres időszakként értékelte, amely a 21. században a kölcsönös megértésre és toleranciára épülve tudna fennmaradni. Hiller szerint a baráti szerződés a két nemzet történelmében mérföldkő volt, amely az európai államközösség magyar állását hosszútávon meghatározta. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az EU csak sikeres tagállamokkal stabilizálható.