A Páneurópai Piknik 25. évfordulója - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A rendezvények mellett a GYSEV emlékvonatát is felavatták. A képen Andreas Nick, Arnold Vaatz, Hildigund Neubert, Gulyás Gergely és Klaus Riedel.
A rendezvények középpontjában Európa elmúlt 25 évben elért demokratikus fejlődése, illetve az a kérdés állt, hogy mit jelent a szabadság a fiatalabb generáció számára. Ezenfelül a konferencia lehetőséget nyújtott arra is, hogy köszönetet mondjanak az ötletgazdáknak, kezdeményezőknek a bátorságukért, a sok segítőnek pedig az NDK menekültjeiért tett humanitárius és karitatív szolgálataiért. Kortanúk és történészek foglalkoztak az eddig még nem világosan feldolgozott történelmi tényekkel egy tudományos eszmecsere keretében. A nemzetközi megemlékező konferencia védnöke Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt. A rendezvény szervezői a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Antall József Tudásközpont, Sopron városa, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány és a Konrad-Adenauer-Stiftung voltak. Az eszmecsere két részre tagolódott: az augusztus 18-án lezajló tudományos konferencia „Sopron: Kapu a szabad Európa felé” címet viselte, míg az évforduló napján, augusztus 19-én tartott megemlékezés a „Kapu Európába” mottó jegyében telt. Az eseményen mindkét nap több mint 400 résztvevő jelent meg a tudomány, politika, gazdaság, igazgatás területéről, illetve civil szervezetektől, de részt vett egy türingiai polgárdelegáció, Sachsen tartomány Grimma St. Augustyn Gimnáziumának tanulói, a berlini Frauen Union küldöttsége, valamint a Würzburgi Egyetem kamarakórusa is. Nagy számban megjelentek a Piknik kezdeményezői, egykori NDK-menekültek, kortanúk és szereplők 25 évvel ezelőttről.
A szervezők és Dr. Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés alelnökének köszöntője után Hildigund Neubert, a Türingiai Miniszterelnökség államtitkára, a Konrad-Adenauer-Stiftung alelnöke nyitotta meg a konferenciát. Hangsúlyozta, hogy a Vasfüggöny a hatalmon lévő kommunisták önkényuralmának szimbóluma volt. Emlékeztetett a német határon belül élő lakosság deportálására, valamint a berlini fal halottaira, akik a rezsim áldozatai lettek. A bátor magyar határnyitás kapcsán Neubert asszony kiemelte, hogy Európának továbbra is szüksége van Magyarország segítségére az európai eszme megvalósításához, méltatta a közeli kapcsolatokat Türingia és Magyarország között, illetve a magyar EU-tagság tíz éves évfordulóját, amelyik meghatározóan hozzájárult az egyesült Európához. Végezetül megjegyezte, hogy Európát egy nagy, sokrétű házzá kell formálni, hogy a Páneurópai Piknik eszméje is megvalósulhasson.
Az első kerekasztal-beszélgetés során 1989 kortanúi és szereplői (többek között Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Nagy László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány titkára, Bella Árpád, nyugalmazott alezredes) a határ menti Piknikhez vezető eseményekről, valamint az augusztus 19-én zajló történésekről értekeztek, az emberhez méltó élethez szükséges szabadság és az önrendelkezés jelentősége mellett a Páneurópai Piknik emberbaráti aspektusai is hangsúlyt kaptak. A Páneurópai Pikniket a parancs figyelmen kívül hagyása és a határkerítés mindkét oldalán történő közeledés tették lehetővé. Néhány határőr, mint Bella Árpád alezredes, megértették ennek az eseménynek a jelentőségét, tudatában voltak a felelősségükkel és fontos szerepet játszottak a békés határnyitásban. A két oldal emberiessége megérintette az osztrák kortársat, Wind Alexandert.
Ezt követően a második szekcióban a nemzeti képviselőcsoportok elnökei, Michael Stübgen és Dr. Gulyás Gergely, valamint Prof. Dr. Pozsgay Imre, Magyarország egykori államminisztere taglalták a Páneurópai Piknik jelentőségét a magyar-német kapcsolatok területén. Michael Stübgen, korábbi NDK-polgár elsősorban az emberek erőfeszítését hangsúlyozta, ahogy belülről próbálták megváltoztatni a rendszert, és a rezsim elnyomásával szemben a demokráciát és a szabadságot követelték. A válságokra, mint Ukrajnában, felhívásként kell tekintenünk, hogy az Európai Unió vívmányait újra átértékeljük és azokért kiálljunk. Dr. Gulyás Gergely rámutatott: a szabadság az európai fiatalság számára gyakran túlságosan is alábecsült fogalom. „Örökölt” szabadságnak nevezte, mivel ez a kiváltság magától értetődőnek tűnik. Ezzel a háttérrel figyelmeztetett az európai fiatalság mai problémáira is, melyek együtt járnak az elért szabadság és a szabadelvűség kihívásaival is, melyeket az Európai Uniónak ugyanúgy komolyan kellene vennie. Mindezek ellenére Európa a szabadságát az 1989-es eseményeknek köszönheti, amire újra és újra emlékezni kell. Prof. Dr. Wilke Manfred a Ludwig-Boltzmann-Institut-tól elismerte a magyar politikusok kiváló távollátását, akik helyet hagytak a reformoknak, és lehetővé tették a békés határnyitást, ellentétben Honeckerrel, aki még 1989-ben Magyarország elhatárolódását kérte.
Zárásként Arnold Vaatz, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese és Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese vitatták meg a szabad Európa jövőbeni perspektíváit. Szájer József szerint az aktuális európai politikának a politikai fásultságra kell figyelnie és aktívan ellen kell állni, az EU cselekvőképességét meg kell erősíteni, hogy hatásosan és előrelátóan tudjunk szembenézni a válságokkal. Az ukrajnai válság megmutatta a gyenge pontokat, amelyeket meg kell szüntetni. Vaatz bírálta a kelet-közép-európai problémákkal kapcsolatos érdeklődés hiányát Európában, ami megakadályozza a gyakorlat-orientált problémamegoldást, illetve eltünteti az európai ötlet vonzóerejét. Ezenkívül nyíltan kell beszélni az európai közösség stabilizálásáról és a radikális egyesülések őt fenyegető veszélyeiről. Az eszmecserén tudományos hozzászólásokkal részt vett még Dr. Hendrik Hansen, az Andrássy Gyula Egyetem professzora, Dr. Nógrádi György, a Corvinus Egyetem professzora és Dr. Manfred Wilke, a Ludwig Boltzmann Intézet professzora. A szekciók vezetői Kurucz Gyula, Hans Kaiser és Prof. Dr. Ellen Bos voltak. A zárszóban Katharina Landgraf, német parlamenti képviselő foglalta össze az ülés legfontosabb eredményeit, tanulságait és ismét méltatta a Piknik polgári kezdeményezésének az eredményeit.
Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára nyitotta meg az esti fogadást, Christine Lieberknecht, Türingia miniszterelnök asszonya is köszöntötte a vendégeket. A zenei kíséretet a Würzburgi Egyetem kamarakórusa nyújtotta.
Az augusztus 19-i megemlékező rendezvény során azoknak a magyaroknak mondtak köszönetet, akik a határerődítmények lebontásával, az ENSZ menekültegyezményéhez való csatlakozással és végezetül a határnyitással megtették a döntő lépéseket, melyek az NDK-ban a kommunizmus összeomlásához, valamint a német egység megvalósulásához vezettek. Magas rangú német, magyar és osztrák politikusok mindenekelőtt a Piknik politikai jelentőségét méltatták. Johannes Singhammer, a Német Szövetségi Parlament alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar kormány bármilyen ellenszolgáltatás nélkül lehetővé tette a német menekültek kiutazását. Klaus Riedel, a magyarországi Német Nagykövetség ügyvivője hangsúlyozta, hogy a résztvevők jó időben, jó helyen helyes döntéseket hoztak, és ezáltal visszavonhatatlanul hozzájárultak Németország békés úton történő egyesítéséhez és Európa egyesüléséhez. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bevezetőjében kijelentette, hogy a Konrad-Adenauer-Stiftung sok éves szerepvállalása nélkül az ünnepélyt kisajátíthatták volna maguknak azok, akik régen még a másik oldalon álltak.
A rendezvény ünnepi szónoka Christine Lieberknecht, Türingia miniszterelnök asszonya volt. Beszédében a soproni Páneurópai Piknik fontosságát méltatta a német egység létrejöttében, és hangsúlyozta, hogy az 1989 augusztusában zajló események az 1956-os magyar felkelés folytatásának tekinthetőek. A szabadságért folyó küzdelem, mely 1953-ban Berlinben, 1956-ban Lengyelországban és Magyarországon, majd 1968-ban Prágában vette kezdetét, csak 1989-ben érte el az áttörést. Kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy ugyanazon a helyen kiáltották ki 1989. október 23-án a köztársaságot, ahol a szovjetek 33 évvel azelőtt véresen leverték a forradalmat. Konrad Adenauer német kancellár már 1956-ban elmondta a magyar felkelésről azt, mely végül csak 1989-ben válhatott valóra: „A történelem arany betűkkel jegyzi majd oldalain Magyarország bátorságát és szabadságvágyát.”
A zárszóban Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő emlékeztetett a történelmi eseményekre, melyek Sopron városához fűződnek. A polgári társadalom akkori képviselői, akik a Pikniket szervezték, soha nem gondolták volna, hogy történelmet írnak. Ha ma a magyar rendszerváltás egy központi dátumát kellene megnevezni, akkor reálisan mindenki csak augusztus 19-re gondolhatna. Ez a nap fejezte ki ugyanis legvilágosabban az emberek szabadság iránti vágyát. Javasolta, hogy augusztus 19-ét a jövőben központi ünnepnapként ünnepeljük, hogy az 1989-es eseményekre emlékezzünk.
A Páneurópai Piknik helyszínén augusztus 19-én délután egy fesztelen piknik került megrendezésre, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A Piknik és a konferencia témájához kapcsolódóan különböző programokat szerveztek. Ennek első része a „Az első szakadás a vasfüggönyön” c. német-magyar vándorkiállítás megnyitója volt augusztus 17-én, mely októberig lesz megtekinthető Sopronban. A Konrad-Adenauer-Stiftung és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával augusztus 18-án egy mozdonyt avattak fel, melyre a határáttörés szimbólumainak képeit ragasztották. A mozdony Budapest és Sopron között, valamint Ausztriában fog közlekedni. A rendezvénysorozatot a Táncszínház „Végtelen Európa” c. őselőadása zárta a Petőfi Színházban, mely a magyarországi politikai átalakulást mutatta be.
Egészében véve a Páneurópai Piknik 25. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia széles információáradatot nyújtott, mely az eseményekre különböző szemszögből világított rá. A mind témájában, mind időrendiségében megfelelően felépített panelek az elejétől lehetőséget adtak a résztvevőknek, hogy „első kézből” megismerjék a kortanúk tapasztalatait és benyomásait. A parancsot kiadó Bella Árpád éppúgy szót kapott, mint a Páneurópai Piknik helyi kezdeményezői és támogatói. A Piknik egyik debreceni szervezőjének, Filep Máriának a programba szinte az utolsó pillanatban felvett előadása kitűnően kiegészítette a párbeszédet. Filep a Piknik létrejöttétől kezdve egészen a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottóval történő együttműködésének tapasztalatairól mesélt. Habsburg volt a páneurópai ötlet kitalálója és az, aki az esemény hírét Nyugat- és Kelet-Németországban ismertette.
A különböző panelekben magyar és német előadók azonos arányban jutottak szóhoz, ami a magyar és német események szempontjai közötti párbeszéd létrejöttét célozta meg. Egykori NDK-polgároknak is lehetőségük nyílt, hogy első kézből meséljenek az NDK-sok 1989-es tapasztalásairól, ill. a kitörés hangulatáról és a rezsim új elnyomásairól. Ezek az élmények ismét egyértelművé tették, mennyire kiváló volt Magyarország lépése 1989-ben és hogy a kettéosztott Németország milyen sokat köszönhet a magyaroknak, akik az egységes Európába vezető úton elkísérték őt.
Az előadók és a szervezők végül azokat az aktuális vitákat sem tévesztették szem elől, melyekre magyar, osztrák és német egyetemek professzorai mutattak rá. Így nem csak a múlt érdemeire emlékeztek, hanem megvitatták az európai közösség új kihívásait, mint pl. az ukrajnai válság, ill. a fiatalok munkanélküliségének problémáját, a szélsőségességet, a politikai fásultságot és az euópai ötlet eddigi megkérdőjelezését is. Említésre méltó Dr. Gulyás Gergely előadása, melyben sérelmezte, hogy a fiatalok hiányos tudással és értékítélettel rendelkeznek a szabadság privilégiumát illetően, valamint kitért a mai történelemértelmezés fontosságára is.
Az élő történelemértelmezés példáját mutatta be Herma Lautenschläger, aki négy diákkal könyvet írt, melyben a fiatalok kortanúk beszámolóit és a velük történt beszélgetéseket rögzítették, és amely az eseményeket az 1989 utáni generáció szemszögéből foglalja össze. Az augusztus 19-én délután megrendezett piknik ezenfelül lehetőséget nyújtott a tudományos diskurzuson túli találkozásra az egykori határkerítésnél. Ez az emberek számára ismét nyilvánvalóvá tette az egyesített Európa értékét.
