Tartalom megjelenítő

Rendezvénybeszámolók

A „Kommunizmus Bűnei” sorozat 17. szimpóziuma

Bence Bauer, LL.M

A hortobágyi kényszermunkatáborok emlékhelye

2019. november 5-én került megrendezésre a „Kommunizmus Bűnei” sorozat 17. szimpóziuma a Gellért Hotelben. Az eseményen mintegy 120 fő vett részt, akik a tudomány és a civil társadalom területéről érkeztek. A konferenciát, melynek témája az 1948 és 1953 közötti hortobágyi kényszerkitelepítáések történetének feldolgozása volt, a Konrad-Adenauer-Stiftung a Kommunizmus Bűnei alapítvánnyal közösen szervezte.

Tartalom megjelenítő

A kommunista uralom alatt vétlen magyar családok ezreit telepítették a Hortobágyra minden ok nélkül, erőszakkal. Hortobágy községben Látogató Emlékközpont létesül, hogy ezek a történések megmaradjanak a magyarok, leginkább a fiatal generáció kollektív emlékezetében. A Magyar Közlönyben megjelent a „1239/2019. (IV. 30.) Korm. határozat a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye létesítéséről”. A szimpózium e határozat köré építette fel a téma feldolgozását.

A rendezvényt Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke és Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője nyitották meg. Spengler bevezető szavaiban emlékeztetett a szörnyűségekre, melyek a kommunizmus totalitárius rendszerével együtt gyűrűztek be. Párhuzamot vont az NDK-val, ahol az 1950-es és 1960-as években hasonló kényszertelepítések zajlottak. Ezek is felülmúlják az embertelenséget, és ezek a történések az érintettek számára stigmák, melyeket még évekig magukkal cipeltek.

Az üdvözlő beszédet hagyományosan Rétvári Bence államtitkár tartotta, aki kiemelte: a hatalomgyakorlás keretében megvalósult terror minden kommunista diktatúra ismertetőjele. „Nincs kommunista rendszer kényszermunkatábor nélkül” – mondta Rétvári, és megerősítette: a magyar kormánynak kötelessége, hogy a több mint 10 000 kényszerdeportált tiszteletére emlékművet állítson fel. A készülő emlékmű és látogatóközpont részleteiről Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt.

A beszédeket előadások követték, melyek a hortobágyi deportálások eddig kevésbé ismert aspektusaira tudományos szemszögből világítottak rá. Dr. Szerencsés Károly, az ELTE professzora a hortobágyi kitelepítések helyszíneiről beszélt, ill. helyezte azokat történelmi kontextusba. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az 1989/90 után elmaradt állami kárpótlásról számolt be. Dr. Ötvös István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora és Dr. Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja a társadalmasított erőszakot és a deportálások gyermekáldozatait helyezték előadásaik középpontjába.

Megosztás

Tartalom megjelenítő

comment-portlet

Tartalom megjelenítő

Tartalom megjelenítő