A vasfüggöny - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A szimpóziumot Aradi-Beöthy Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnökhelyettese nyitotta meg. Rámutatott, hogy a történelemhamisítások elkerüléséhez a múlt alapos feldolgozására van szükség. Következőként Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a vasfüggöny nemcsak egy metafora, hanem egy „embertelen erődítmény“ is volt Kelet-Közép-Európa népeivel szemben. Ezt követően Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tartotta meg köszöntőbeszédét. Meglátása szerint a szocialisták által épített fal saját magát leplezte le: kerítéseket és falakat ugyanis rendszerint egy, a falakon kívül álló ellenség elleni védekezés céljából építenek, ebben az esetben viszont a saját lakossággal szembeni védekezés volt a fő cél.
A tudományos előadások sorát Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgató asszonya vezette be. Előadásában pontosan ismertette a Kelet és Nyugat között húzódó határ történetét az első világháború óta. Különös hangsúlyt fektetett a második világháború ideje alatt végbemenő változásokra és a folyamatra, mely során a szövetségesek befolyási övezetekre osztották Európát.
A szimpózium első szekciójában Dr. Orgoványi István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze és Dr. Maria Nooke, a Berlini Fal Alapítvány igazgató asszonya tartott előadást arról, miként hatott a vasfüggöny a társadalomra és gazdaságra a különböző államokban. Orgoványi részletesen ismertette a vasfüggöny történetét Magyarországon, és szólt néhány látványos menekülési kísérletről is. Ezt követően a németországi Grimmából érkező diákcsoport mutatta be két éven át tartó filmes projektjét, melynek témája a soproni Páneurópai Piknik volt. A szekció utolsó előadásában Dr. Maria Nooke a berlini helyzettel foglalkozott, és leírta, milyen volt az élet a berlini fal két oldalán. Két személyes történet példáján magyarázta el a fal kialakulását, hátterét és a fal által okozott szörnyűségeket.
A szimpózium második szekciójában Dr. Slachta Krisztina, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze és szociológusa és Dr. Hans-Joachim Veen, az Ettersberg Alapítvány szakértője a múlt feldolgozásáról és a jövő generációi által levonható következtetésekről beszéltek. Slachta rámutatott, milyen nyomokat hagyott maga után a vasfüggöny a határ mentén, majd pozitív és negatív példákat hozott arra, miként küzdött meg a határ mentén élő lakosság ezzel az örökséggel. Veen előadásában különös figyelmet szentelt a „feldolgozás” terminus értelmezésének, és bemutatta, miként valósult meg a múlt feldolgozása a keletnémet Szocialista Német Egységpárt diktatúrájának vonatkozásában Németországban. A szekció utáni vita keretében az előadók a publikum kérdéseire válaszoltak.
Végezetül Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés alelnöke mondott záróbeszédet. Kiemelte a kommunista rezsim cinizmusát, mely a fal építését „a béke győzelmének” nevezte – pedig az valójában Európa 40 évig tartó kettéosztottságához vezetett. Az eszmecsere informális keretek között egy fogadás keretében folytatódott.
Fordította: Appel Dóra
