Magyar-német kapcsolatok a német egység tükrében - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tükörtermében megrendezésre került konferencián részt vett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Dr. Heinz-Peter Behr, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és a gazdasági, politikai és kulturális élet további kiemelkedő szereplői is. A célkitűzés az volt, hogy a magyar-német kapcsolatok különböző témáinak megvizsgálásával egy olyan diskurzus induljon el, amely mélyítené a két ország közötti együttműködést.
Prof. Dr. Masát András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora, Bihari Katalin, az Antall József Tudásközpont igazgató-helyettese és Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője nyitották meg a gondolatcserét. Dr. Heinz-Peter Behr, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete köszöntőbeszédében kiemelte Magyarország német újraegyesítésben játszott fontos szerepét. Behr szerint a múltban és a jelenben egyaránt olyan „barátság köti össze a magyarokat és a németeket, amelyben véleménykülönbségek nem kizártak.”
A megnyitók zárásaként Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szólalt fel, aki nyitóbeszédében figyelmeztette a magyarokat és németeket, hogy tanuljanak a közös történelemből. A menekültválság kapcsán kiemelte, hogy „megfelelő politikai döntések csak úgy hozhatóak meg, ha a többségi társadalom tiszteletben tartja ezeket.” Továbbá nagyobb megértést kért Magyarország menekültpolitikája felé. Nyitottnak kell lenni a menekültek befogadására, de először el kell dönteni, kit is fogadunk be.
A konferenciát az 1989-es „csodaév”, az ún. „Annus Mirabilis” témája és egy gondolatcsere vezette be. A Prof. Dr. Ellen Bos, az összehasonlító politikatudomány, különös tekintettel Kelet-Közép-Európára az EU-ban professzora által moderált beszélgetés során Dr. Andreas Oplatka, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem kuratóriumának elnöke és Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkára a Német–Magyar Barátságév kontextusában vitatták meg a magyar-német kapcsolatokat. A két előadó különböző oldalról közelítette meg a kérdést, hogy milyen tényezők voltak jelentőséggel az európai egységre. Különösképpen Prőhle kérdőjelezte meg, hogy mai szemmel nézve ki az, aki valóban hozzájárult a rendszerváltáshoz, illetve ki az, aki csak opportunista módon csatlakozott be a folyamatba és saját érdekek mentén cselekedett.
A konferencia második panelje egy gondolatcsere keretében "A német-magyar kapcsolatok történelmi szemszögből (1990-2015)" témával foglalkozott. A panelt Dr. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója vezette. Dr. Hettyey András, az Andrássy Egyetem docense és Hans Kaiser, volt miniszter és a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodájának korábbi magyarországi vezetője a két Németország egyesülése következtében alakult német-magyar kapcsolatok fejleményeiről beszélgettek. Hettyey konkrét intézkedések példáján mutatta be Németország Magyarország európai integrációjában játszott szerepét: "Sok szempontból Németország annak idején Kelet-Közép-Európa ügyvédje volt." Előadásában Kaiser vázolta azt is, hogy Németország eközben saját célokat követve is cselekedett. "Biztonságról és stabilitásról volt szó egy olyan időben, melyben a labilitás dominált” – mondta Kaiser.
A konferencia második napját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek a magyar-német gazdasági kapcsolatokról szóló előadása nyitotta meg. Hangsúlyozta a két ország közös gazdasági érdekeit: "A német gazdasági nézőpontok egyben magyar nézőpontok is." A több mint 6000, magyarországi telephellyel rendelkező német vállalkozással folyó szoros együttműködést a miniszter optimizmussal említette. Az egyoldalú függőség megelőzése érdekében az autóipar mellett a jövőben más iparágak bevonását is reméli.
Az előadást egy panelbeszélgetés követte Dale Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökének, Prof. Dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorának és Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármester asszonyának részvételével. A beszélgetést, melynek középpontjában a magyar-német gazdasági kapcsolatok erősödésének előfeltételei és perspektívái álltak, Jan Mainka, a Budapester Zeitung kiadója vezette. Martin a német vállalkozások képviselői és a magyar kormány között zajló „időszerű konstruktív dialógust” vélte döntő jelentőségűnek. Ezzel párhuzamosan a duális szakmai képzést, a magasabb befektetéseket az idegen nyelvek képzése terén és a szolgáltatásokra való összpontosítást is fontos faktoroknak nevezte a magyar gazdaság jövőbeli erősítésében. Szintén szó esett az Európa többi országaihoz viszonyítva továbbra is fennálló bérkülönbségről, melyet a folyamatos elvándorlást okoz Magyarországon.
Az ezt követő panelt, mely az „Európa-politika magyar-német viszonylatban” címet viselte, Kálnoky Boris, a „Die Welt” tudósítója moderálta. Dr. Barbara Lippert, a Stiftung Wissenschaft und Politik nemzetközi politikáért és biztonságért felelős német intézetének kutatóigazgatója, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség EU-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Jens Paulus, a Konrad-Adenauer-Stiftung európai/észak-amerikai osztályvezetője az Európa-politika eltérő németországi és magyarországi megítéléséről beszélgettek, emellett a németországi aktuális menekültkérdés is szóba került. "A német kérdés megint az asztalon van", vélte Lippert a növekedő feszültséggel kapcsolatban, mely szerinte Németország EU-ban való dominanciájának következménye. Főleg a "német külön erkölcs" vagy a "német diktátum" a pillanatnyi menekültkrízissel kapcsolatban arat kritikát más európai országokban. Szalay-Bobrovniczky kihangsúlyozta, hogy éppen Magyarország számára "nem elfogadható" a német megoldás, és az aktuális szituációra nézve kifejezte kívánságát, hogy a "kisebb országok gondjaira is több tekintettel kell lenni".
Délután Prof. Dr. Ellen Bos, az összehasonlító politikatudomány, különös tekintettel Kelet-Közép-Európára az EU-ban professzora tartott bevezető előadást kül- és biztonságpolitika témában. A bevezetést követően Dr. Ulrich Schlie, a Harvard Egyetem „Weatherhead Centre for International Affairs” munkatársa, Markus Lackamp, a CDU kül-, európa-, pénzügy- és gazdaságpolitikai csoportjának vezetője és Dr. Deák András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa tartottak szimpóziumot. A moderációt Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Főigazgatója vezette. Az eszmecsere fő témáját Magyarország közvetlen szomszédjaihoz, valamint Oroszországhoz fűződő kapcsolata és a magyar-német külpolitikai együttműködése képezte.
Magyarország Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatos álláspontját illetően Lackamp figyelmeztetett, hogy külpolitikát és kereskedelmi érdekeket nem szabad túl sorosan összefűzni: "A külpolitika elsősorban nemzeti és csak másodlagosan képviseljen gazdasági érdekeket." A panel összes résztvevője egyetértett abban, hogy egy európai külpolitikai együttműködés érdekében viszont a médiában való vitakultúrának is változnia kell. Főleg a Magyarország-ellenes "bashing" kapott kritikát több oldalról.
A konferenciát záró témát a magyar-német kulturális kapcsolatok képezték. Prof. Dr. Masát András bevezető előadást tartott, majd moderáltab az ezt követő beszélgetést. Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója, Ritter Imre, a Magyar Országgyűlés német nemzetiségi szóvivője, Maren Schoening, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke és Thomas Mahrenholtz, a Deutsche Schule Budapest igazgatója a két ország prosperáló kulturális együttműködéséről és a magyarországi németeknek a kapcsolatok fennmaradásában játszott fontos szerepéről értekezett. Ahhoz, hogy az előadók által igen pozitívan értékelt együttműködést a kultúra terén hosszútávon is mélyíteni tudjuk, „olyan folyamatos munkára van szükség, amely az állandóan változó körülményeket is figyelembe veszi.”
Kubinyi Júlia és Szokolay Dongó Balázs magyar népzenei előadásával zárult a kétnapos konferencia.
