Az évek óta ősszel készülő tanulmány eredményeit Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője mutatta be. A koronavírus miatt idén rendhagyó módon csupán néhány meghívott újságíró jelenlétében, biztonsági intézkedésekkel zajlott a rendezvény.

Az 1000 ember bevonásával készült kutatásra 2020 késő nyarán került sor. A németek Magyarországról alkotott pozitív véleménye a tavalyihoz képest nőtt: akkor 45%, most 72% vélekedett kedvezően rólunk. Mráz szerint ez a növekedés Angela Merkel kancellár a Páneurópai Pikniken 2019-ben tett látogatásának köszönhető, ami bizonyos értelemben a kétoldali kapcsolatok újragondolásához vezetett. A tavalyi eredményhez hasonlóan a magyaroknak csaknem kétharmada van jó véleménnyel Németországról. Szintén említésre méltó a két ország emberek iránti elfogadása: ezen aspektus szinte minden kategóriájában 70% körüliek az értékek.

Mráz említette a magyarok egyre erősödő negatív megítélését a német médiában: több mint 4000, a magyarokkal foglalkozó médiahírből 3700 felett van a negatív, 400 körül a semleges és valamivel több, mint 300 a pozitív vélemény rólunk. Ezt a trendet Kálnoky is megerősítette, aki úgy vélte, ennek az oka a társadalmi média hírközlése lehet.

Összességében elmondható a tanulmány eredményeiről, hogy a magyarok részéről növekvő, a németek részéről pedig enyhén hanyatló a bilaterális kapcsolatok megítélése. Ez elsősorban a negatívan rögzült politikai témáknak, pl. migráció köszönhető – vélekedett Mráz.

Mindkét nemzet megkérdezettjei támogatnák a két ország közötti együttműködés kiszélesítését. A magyarok a gazdaságban, míg a németek a migrációs és a klímapolitikában látják a jövőbeni jobb együttműködés kulcsát.

A bemutató végén Frank Spengler megköszönte a Nézőpont Intézetnek a közvélemény-kutatás eredményeinek összesítését, mely szerinte „fény a számok dzsungelében”. Úgy vélte, a sok vitás téma ellenére pozitívnak ítélhető meg a bilaterális kapcsolatok fejlődése. Spengler kiemelte: a Konrad-Adenauer-Stiftung már csak emiatt is feladatának tekinti a kétoldali platformok megteremtérését, ezzel segítve a gondolatcserét. Emellett arra is rámutatott, hogy az emberek vélekedése a bilaterális kapcsolatokról valahol a „belpolitika tükörképe” is. Alapvető a jövőre nézve is, hogy folytatni kell a párbeszédet, hogy megértsük ezeket a háttérdolgokat is.

Kálnoky is megállapította, hogy a számok pozitív fejlődését nézve megkönnyebbülhetünk: a hangulat már nem olyan feszült és az emberek egymást ismét jobban elfogadják. Csatlakozott Spengler azon véleményéhez , hogy a fiatalok munkája, ilyen pl. a Magyar-Német Ifjúságért Egyesületé, és a jövőbe való befektetés fontos lépései a kétoldali kapcsolatok megtartásának és jobbá tételének.

A jelenlévő újságírók a rendezvény végén feltehették kérdéseiket, melyek érintették a tanulmány eredményeit, valamint az azzal összekapcsolódó aktuális témákat a magyar, a német és az európai politika helyzetére és fejlődésére vonatkozóan.