Irodalom és politika. Német (bal)végzet? - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
Az irodalom és a politika összjátékában nem egy elvont, hanem sokkal inkább egy nagyon is aktuális témáról van szó – hangsúlyozta Dr. Günther Rüther az előadása elején. Ebben az össefüggésben utalt a nemetközi írószövetség (P.E.N.) kiáltványára a 2014. évi téli olimpiai játékok – Szocsi kapcsán. Az írók ebben az Oroszországban hiányzó véleménynyilvánítási szabadságának ellen tiltakoznak. Dr. Rüther kifejtette, hogy az érdeklődése miképpen terelődött a szellem és a hatalom kapcsolatára. Még a hidegháboú idején kezdett el az NDK irodalmával foglalkozni. Felismerte, hogy az irodalom mély hatást gyakorol a szocialista rezsim alatti mindennapi életre. A közmegítélésről szóló vita okozza az irodalom és a politika közti feszültséget. A jobb megértés érdekében egy történelmi-irodalmi utazásra hívta a közönséget, amelyhez saját könyvét használta útikalauznak.
Az első állomást Thomas Mann élete és művei alkották, aki a nemzetiszocialisták uralma alatt Svájcba emigrált. Johann Wolfgang von Goethe születésének 200. évfordulója alkalmából tett 1949-es hazalátogatása során Mann – így Rüther – nyíltan szimpatizált az NDK-val. A következő írógeneráció tagjai; Johannes Bobrowski, Anna Seghers, Christa Wolf, Günther de Bruyn és Herta Müller nem kívülről, hanem belülről szemlélték a szocialista rendszert. Sőt, Volker Braun hitt abban, hogy a szocialista út az igazi, és ezt a nézetét műveivel is igyekezett alátámasztani. Ezzel szemben Hans Joachim Schädlich az ellenállást választotta, NDK-ban éppen ezért egyetlen egy szót sem tehetett közzé – mondta Rüther.
A történelmi kifejtés után Rüther professzor Franz Fühmannról olvasott fel könyvéből, aki egy magyarországi utazás során írta meg a „Huszonkét nap vagy egy fél élet” című naplót. Fühmann művének kulcsszava a változás: „A változás az ember átjárása egy értékrendszerből a másikba”.
A felolvasás után a közönségnek lehetősége volt arra, hogy kérdéseket tegyen fel. „Hogyan lehetnek a művészek biztosak abban, hogy művükkel a változást segítik elő, nem pedig a fordulatot?”, azaz: „Az esztétikai értelemben vett szépirodalom tudja a gonoszt szolgálni?” Dr. Rüther kifejezéssel magyarázta nézetet, mely szerint a szépirodalom leginkább humanista, és ezért nem tud gonosz lenni. De a könyvekkel vissza lehet élni, és ezáltal azokat alattomosan felhasználni.
Dr. Rüther másnap a Pécsi Tudományegyetem meghívására is bemutatta könyvét. Az előadást követően diskurzust folytatott a mintegy 40 vendéggel.
2014. február 27-én a KAS munkaebédre hívta meg a partnerszervezetek képviselőit, melynek témája Dr. Rüther nemrégiben kiadott tanulmányának „Az egyetemet végzett ifjúság az idő változásában” jelentős tézisei voltak. A vendégekkel arról beszélgetett, miként fejlődött a fiatalság a 2. világháború után Németországot felépítő nemzedéktől az Y generációig.
