A jövőt fenntarthatóvá tenni - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
A Konrad-Adenauer-Stiftung és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács első közös rendezvényének résztvevőit Dr. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke és Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője köszöntötte.
Dr. Szili Katalin parlamenti képviselő, az országgyűlés egykori elnöke és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapító elnöke nyitóbeszédében rávilágított a jelenlegi fejlődés helyi és globális összefüggéseire, amelyek szükségessé teszik, hogy a fenntarthatóság kérdését folyamatosan napirenden tartsuk. A magyarországi kihívásokra különböző területek szakembereitől kérnek megoldási javaslatokat, akik 2008 óta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban konszenzusos eljárásban készítenek stratégiákat, amelyek törvényjavaslatként kerülnek a kormány elé.
Dr. Günther Bachmann, a német Fenntartható Fejlődési Tanács főtitkára bemutatta a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos német álláspontot és ennek intézményi hátterét. A Fenntartható Fejlődési Államtitkári Bizottság mellett idén júliusban Angela Merkel kancellárasszony ötödik alkalommal is megbízást adott a Fenntartható Fejlődési Tanácsnak egy három éves periódusra. A német energiafordulat megvalósítását egy nemzetközi szakemberekből álló csoport ún. peer-review eljárásban követte nyomon és eredményeiket az elmúlt héten prezentálták „Fenntarthatóság - Made in Germany. A második szakvélemény” című beszámolójukban.
Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács főtitkára a speciális magyar kihívásokról beszélt, különösen a fenntarthatósági elvek politikai gyakorlatba történő átültetése kapcsán. Egy országokon átnyúló tapasztalatcsere szerinte elkerülhetetlen, amelyben a fenntartható fejlődés mellett elkötelezett Németország fontos partner lehet. Végül Dr. Szabó Marcel, az alapjogi biztos jövő nemzedékek védelméért felelős helyettese a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos magyar intézményeket és azok feladatait mutatta be. Magyarország azáltal, hogy létrehozta az alapjogi biztos jövő nemzedékek védelméért felelős helyettesének intézményét, nagyon fontos lépést tett a fenntartható jövőért. Ezt az intézményt mind az ENSZ, mind pedig a német Fenntartható Fejlődési Tanács a világ hat legfontosabb fenntartható fejlődést szolgáló intézménye között tartja számon.
Dr. Andreas Goldthau, a Konrad-Adenauer-Stiftung egykori ösztöndíjasa, a Közép-európai Egyetem tanára, előadásában a német energiafordulat kérdésével foglalkozott, amely egy példaértékű projekt az iparosodott világban. A gyakorlati megvalósítás egy intézkedéscsomagból áll, amely fejlesztési és befektetési programokat, országokon átívelő kapcsolatépítési terveket, kibocsátáskereskedelmi terveket és állami támogatásokat tartalmaz. A továbbiakban Dr. Goldthau az energiafordulattal kapcsolatos kihívásokról és kritikákról beszélt, végső következtetésként pedig arra jutott, hogy a német energiafordulatot szükségszerűen európai szinten kell továbbgondolni.
Bencsik János országgyűlési képviselő, a Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja a magyarországi fenntartható energiapolitikához vezető útról beszélt. Az energiapiac szerkezete, a megújuló energiaforrások viszonylag alacsony részesedése és a magas rezsiköltségek jelenleg további megszorításokhoz vezetnek. Dr. Pálvölgyi Tamás a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől előadásában a szénfelhasználás csökkentésére irányuló magyar törekvéseket mutatta be.
Az előadásokat követő vita során egyértelművé vált, hogy európai szintű együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi célok megvalósuljanak. Az alapjogi biztos jövő nemzedékek védelméért felelős helyetteséhez hasonló intézményeket európai szinten is létre kell hozni, valamint be kell vezetni az olyan európai szintű civil kezdeményezéseket, mint a fenntarthatóság hete. A vita egy fogadás keretében folytatódott.
(szöveg: Clara John, fordítás: Légrádi Zsófia)
