Balázs Szecsődi

Rendezvénybeszámolók

Budapesti Balkán-Fórum

A Konrad-Adenauer-Stiftung és a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet idén is megrendezte éves nyugat-balkáni konferenciáját. Tekintettel arra, hogy a régió kiemelt szerepet tölt be Magyarország külpolitikai prioritásai között, a konferencia nagyobb formátumot kapott Budapest Balkán Fórum néven, amely 2022. február 25-én került megrendezésre.

 

A Budapest Balkán Fórum nagyszámú, a régóból érkező szakértő és politikus részvételével zajlott, akik közösen vitatták meg a Nyugat-Balkánt érintő legégetőbb kérdéseket.

A Budapest Balkán Fórum három párhuzamosan futó blokkal került megrendezésre:

Az első, "Az EU bővítése és a külső hatáskörök közepette" ("In the midst of EU Enlargement and external powers") című blokkban a következő témák kerültek terítékre. Az elmúlt néhány évben az EU bővítési folyamata válságba került, és az elkövetkező időszak sem tűnik bíztatónak: a francia EU-elnökség, az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárása, a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásai, valamint az előre nem látható belső és külső kihívások ismét háttérbe szoríthatják a Nyugat-Balkánt. Emellett továbbra is tanúi lehetünk a külső szereplők fokozott jelenlétének, ami alááshatja az EU amúgy is halványuló hitelességét. A bővítési politika jelenlegi formájában zsákutca, vagy esetleg lenne esély a folyamat újraélesztésére? A belső megosztottság és a gazdasági kihívások közepette hozhat-e érdemi változásokat a Nyugat-Balkánon az Európa jövőjéről szóló konferencia? Hogyan segíthetnek a V4-ek és az Egyesült Királyság - az EU-n belül és kívül - abban a folyamatban, hogy a Nyugat-Balkán bővítése valós lehetőséggé váljon? Végül, ki miatt kellene aggódnunk: az USA, Oroszország, Kína vagy Törökország miatt?

A második blokk a Nyugat-Balkán gazdasági kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott.  A COVID-19 világjárvány megmutatta az ellátási láncok sebezhetőségét, és rávilágított a Nyugat-Balkán előnyös helyzetére. Bár a régiónak számos gazdasági kihívással kell szembenéznie (pl. munkanélküliség, tömeges kivándorlás, korrupció), számos uniós székhelyű vállalat számára megbízható alternatívát jelenthet. Hogyan tudnak az uniós tagállamok és a nyugat-balkáni országok előnyt kovácsolni ebből az „új gazdasági normalitásból”? Lehetséges-e a régió népszerűsítése és a külföldi befektetések fellendítése úgy, hogy közben megoldódnak bizonyos strukturális problémák? Milyen előnyei és hátrányai vannak a zöld átmenetnek, és hogyan profitálhatnak az ágazatok - például a turizmus - a megerősített gazdasági együttműködésből?

A "Nyugat-Balkán a reflektorfényben" („Western Balkans in the Spotlight“) című blokk célja az volt, hogy a helyi szakértők friss betekintést nyújtsanak a régió legégetőbb kérdéseibe. A strukturális kihívások mellett a nyugat-balkáni régió számos két- és háromoldalú problémával néz szembe, amelyek nemcsak a régió stabilitását veszélyeztetik, hanem negatívan hatnak az uniós közeledésükre is. Hová vezet a Belgrád-Pristina párbeszéd, és hogyan ösztönözhetnék az érintett szereplők a normalizációs tárgyalásokat? Megoldható-e Bosznia-Hercegovina számos válsága a 2022 őszén esedékes általános választások előtt? És végül, hogyan lehetne végleg véget vetni Bulgária vétójának Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásait illetően?

A résztvevő szakértők ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresték a választ.

Megosztás