Tartalom megjelenítő

KAS

Rendezvénybeszámolók

Magyar-Német Barométer 2022

A közvéleménykutatás eredeményeinek bemutatója Berlinben

2022. november 22-én mutatta be közösen a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Nézőpont Intézet a magyar-német kapcsolatok alakulásáról készített közvéleménykutatásuk idei eredményeit. A Magyar-Német Barométer első alakalommal került bemutatásra Németországban, melynek a Konrad-Adenauer-Stiftung berlini akadémiája adott otthont.

Tartalom megjelenítő

A német-magyar kapcsolatok alakulásáról szóló éves hangulatbarométert 2017 óta minden évben elkészítik a szakértők a mérési eredményeket a két országban, 1000 fő részvételével elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatásra alapozva.

Frank Priess, a Konrad-Adenauer-Stiftung Európai és Nemzetközi Együttműködési Osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a rendezvényt, és szívélyesen üdvözölte a vendégeket. Köszöntő beszédében hangsúlyozta az ilyen rendezvények és felmérések fontosságát a kétoldalú párbeszéd szempontjából, és utalt a német-magyar kapcsolatok jelenlegi kihívásaira, de egyben lehetőségeire is. Frank Priess szerint az olyan tanulmányok, mint a "Német-Magyar Barométer" jelentősen hozzájárultak a német-magyar kapcsolatok állapotáról szóló vita konkretizálásához.

Ezt követően Dr. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet alapítója és igazgatója ismertette az idei felmérés eredményeit. Az idei közvélemény-kutatásban a magyarok 56 százaléka, a németek 59 százaléka mondta azt, hogy inkább pozitív véleménnyel van a másik országról. Mráz hangsúlyozta, hogy a németek és a magyarok közötti kétoldalú elfogadottsági mutatók hagyományosan jók, és folyamatosan meghaladják még a németek és néhány közvetlen szomszédjuk közötti értékeket is. A személyes, interperszonális kapcsolatokkal ellentétben a politikai kapcsolatokat viszont jelentősen hűvösebbnek értékelték. A válaszadók kevesebb, mint fele értékelte jónak a kétoldalú kapcsolatok állapotát. A válaszadók többsége - a magyarok 88 százaléka, a németek 70 százaléka - azonban úgy vélte, hogy a kétoldalú kapcsolatok fontosak az EU jövője szempontjából. Mráz Ágoston néhány kiválasztott példán keresztül rámutatott az elmúlt évek felmérési eredményeinek változásaira és folytonosságára. A két nemzet válaszadóinak értékelései sok ponton hasonlóak voltak, de voltak olyan témák is, ahol a német válaszadók magyarokról alkotott képe egyértelműen negatívabb volt, mint fordítva. Bár a másik ország megítélése, illetve a kétoldalú kapcsolatok megítélése mindkét fél részéről jelentős ingadozásokat mutatott az évek során, a társadalmi és személyes kapcsolatok terén, magas szinten feltűnő folytonosság volt tapasztalható. A felmérés szerint a németek és a magyarok között személyes szinten nincsenek problémák. A válaszadók több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának vagy munkatársának, 76 százalékuk pedig még közvetlen felettesének is. A németek 77 százaléka és a magyarok 79 százaléka a másik nemzet tagját akár befogadná családtagnak. A kölcsönös országkép viszont ismét romlott.

Dr. Györkös Péter, Magyarország nagykövete és Volkmar Klein, a Bundestag tagja is részt vett az eredmények értékeléséről és értelmezéséről szóló panelbeszélgetésen. A panel moderátora Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője volt. Az említett beszélgetés során elsősorban az idei közvélemény-barométer szembetűnő jellemzőit vizsgálta meg részletesebben, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy mely tényezők befolyásolják jelentősen a lakosság véleményét. A médiamegjelenések és a napi politikai események hatása mellett elsősorban a személyes tapasztalatokat emelték ki döntő tényezőként. Ez a feltételezés összhangban volt a vizsgálat eredményeivel is, mivel a másik ország jobb ismerete általában pozitívabb értékeléssel járt együtt. Hosszasan megvitatták a médiatudósítás szerepét, és Györkös nagykövet úr különösen a Magyarországról szóló, szerinte gyakran egyoldalú tudósításokat bírálta. Györkös szerint sajnálatos körülmény, hogy a média szinte kizárólag a két ország kormányai közötti politikai ellentétekre koncentrál, miközben a gazdaság, a fegyverkezési politika vagy akár az európai szuverenitás előmozdítására tett erőfeszítések terén meglévő kiváló kétoldalú együttműködés alig vagy egyáltalán nem kap figyelmet a médiában. Volkmar Kleint különösen aggasztotta Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikája, és attól tartott, hogy a magyar kormány óvatos álláspontja elidegenítő hatással lehet a hagyományosan magyarbarát németországi erőkre is. Klein szerint  aggasztó fejlemény két uniós tagállam között az állampolgári jogok és a médiaszabadság kölcsönös gyengülésének érzékelése, az említett két országban is. A panelbeszélgetést követően a közönség kérdései és észrevételei hangzottak el.

Az eseményt Dr. Lars Hänsel, a Konrad-Adenauer-Stiftung Európai és Nemzetközi Együttműködési Főosztály Európai/Észak-amerikai osztályának vezetője zárta. Hozzászólásában elmondta, hogy a tanulmányból egyértelműen kiderült, milyen erős alapokra épültek a német-magyar kapcsolatok. Ez a stabil alap kiváló feltételeket biztosít a német-magyar kapcsolatok további elmélyítéséhez és javításához. Dr. Hänsel a kölcsönös érdeklődés növekedését és a párbeszéd elmélyítését látta a jó német-magyar kapcsolatok pozitív fejlődésének és megőrzésének sarokkövének.

A rendezvény résztvevői végül informális keretek közt ist folytatták a kérdéskör megvitatását.  

Megosztás

Tartalom megjelenítő

comment-portlet

Tartalom megjelenítő

Tartalom megjelenítő