Franciaország válaszút előtt - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője és Prof. Dr. Ulrich Schlie, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem Diplomácia Tanszékének vezetője, az est moderátora nyitóbeszédeikben arra tértek ki, mennyire sok jelentéssel bírnak a franciák szavazatai.
Franciaország magyarországi nagykövete, Éric Fournier hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a második forduló után, 2017. május 7-én a poltikai feljemények miatti bizonytalanságnak Fraciaországban még nem lesz vége, mivel ez év júniusában a parlamentet is újraválasztják. Hozzátette, hogy egyelőre nem lehet megjósolni, milyen lesz a magyar és az új francia kormány közötti együttműködés. Orbán Viktor eddig François Fillont, az EPP tagpártjának jelöltjét támogatta. Így az első forduló két győztesével, Emmanuel Macronnal a magát progresszív szoicálisnak tekintő En Marche Mozgalomtól és Marine Le Pennel, a jobboldali populista Nemzeti Front nevű párttól való együttműködés még nem látható.
Prof. Joachim Bitterlich, az ESCP Europe Párizs professzora és az egykori szövetségi kancellár, Helmut Kohl tanácsadója így kezdte kifejtését a franciaországi választásokról: „valahol egy megtett útnak a végén vagyunk“. Hogy ez új út hová vezet és merre ágazik, az még nem világos. Joachim Bitterlich a két nagy franciaországi néppárt, a Szocialista Párt és a Republikánus Párt rossz választási eredményeire is kitért. Konstatálta, hogy a francia lakosság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik, és az ország jelenleg is keresi a szerepét az Európai Unióban. A német-francia együttműködés még mindig jelentős és célirányos. Németország kétséget kizáróan Emmanuel Macron jelölttel szimpatizál, aki a korábbi feladatai kapcsán François Hollande elnök alatt már egy ismert „arc“ volt Berlinben. Bitterlich egy terápiás jellegű Európára való kitekintéssel zárta beszédét, és megerősítette: „stratégiai türelemre van szükségünk Európával szemben.“
Dr. Nino Galetti, a Konrad-Adenauer-Stiftung franciaországi képviseletvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a német kormány „kedvence“, Emmanuel Macron a gazdasági szektorban ugyan tapasztalt, azonban a fiatal reformpolitikusnak még nincs kellő külpolitikai szakértelme.
A Bitterlich említette francia választók által kezdeményezett „intézmény-ellenes“ mozgalmat Galetti a néppártok mindenkori jelölt-kiválasztási szisztémájával indokolta. Így ezek a pártok véleménye szerint mindig a pártjuk politikai szélére helyezett jelölteket választották. Ezáltal a politikai közép szabaddá vált egy új mozgalomra. Ez a francia választókra nézve nem anti-európai – egészítette ki Galetti. Sokkal inkább vannak jelen a társadalomban az aggodalmaskodók, akiket a politika túl kevéssé vesz figyelembe. “Ha sok politikus félrenéz, jönnek hát mások, és felkapják ezeket a témákat” – mondta Galetti. Ez is magyarázza a szélsőjobboldali elnökjelölt, Marine Le Pen népszerűségét. Mint ahogyan azt az előtte szóló professzor is, Galetti is megerősítette, hogy Franciaország keresi az EU-n belüli helyét.
Az előadásokat élénk vita követte a franciaországi politikai helyzet jövőjéről, az intézmény-ellenes mozgalomról, valamint Franciaország nemzeti szuverenitásáról, amelyet Bitterlich szerint újra kellene gondolni. A Németországgal való együttműködésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A vitát a közönségtől érkező válaszok egészítették ki.
A vitának Dr. Arne Gobert, a magyarországi Német Gazdasági Klub elnökének zárszója adott keretet. Ő úgy magyarázta, hogy a választás még semmi esetre sem dőlt el. Az, hogy Franciaország a „nemzeti“ vagy az „új, friss utat“ választja-e, még nyitva áll. Ugyanezeket az új aspektusokat vitatták meg a résztvevők az előadás után egy fogadás keretében, informális környezetben is.
A szimpózium ismét nyomatékosította, hogy a választási előrejelzések egyben mindig spekulatívak is.
Ami azonban biztos, hogy az urnákhoz járulás eredménye Franciaországban nemcsak a belpolitikát fogja erősen befolyásolni, hanem az Európai Unióra is hatással lesz.
