Immár hagyománnyá vált, hogy a KAS Magyarországi Irodája minden évben megbízást ad a Nézőpont Intézetnek egy, a magyar-német kapcsolatok alakulásának különböző aspektusairól szóló közvélemény-kutatás elvégzésére. Ez alkalommal kerültek bemutatásra az ezévi kutatási eredmények, melyek telefonos kérdezések kvantitatív elemzéséből álltak.
Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung Magyarországi Irodájának vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a kutatásnak vannak örömteli felismerései, ugyanakkor hozzátette, hogy a német-magyar kapcsolatok terén törésvonalak is felfedezhetők. Ezért a németországi médiában történő gyakran hibás megjelenítések a felelősek – ezzel a meglátásával a rendezvény többi résztvevője is egyetértett.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója a tanulmány bemutatása során felhívta a figyelmet arra, hogy milyen gyakran van nagy hasonlóság a német és a magyar vélemények között, ugyanakkor arra is, hogy a német válaszadók jóval negatívabban gondolkodnak Magyarországról, mint fordítva, főként a jogállamiság, a korrupció és a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésköreiben. Az általános véleménykép is egyedülálló, hiszen alig van még olyan ország, amely hasonlóan pozitívan vélekedik Németországról, annak ellenére, hogy fordított esetben nem ez a helyzet.
Ezt követően a Boris Kálnokyval (MCC) és Werner J. Patzelt professzorral folytatott beszélgetésen az előadók ezeknek az ellentmondásoknak próbáltak a végére járni. Werner J. Patzelt különbséget tett a „közeli” és a „távoli” képből eredő vélemények között, amelyek közül az utóbbit a média „gondolatfigurái” alakítják, ami magyarázatot adhat arra, hogy a politikai véleménykép egyfelől többnyire negatív, másfelől viszont a személyes véleménykép túlnyomórészt pozitív. Bár a médiakép már némileg változott, ahogyan Kálnoky is megjegyezte, a személyes találkozásokból eredő tapasztalatot semmi nem pótolhatja. A tanulmányban világossá vált, hogy különösen azok, akik jártak már a másik országban, lényegesen pozitívabb véleményt fogalmaztak meg. Ezzel kapcsolatban Patzelt azt javasolta, hogy a kapcsolatok javítása érdekében el kellene gondolkodni a testvérvárosi kapcsolatok újraindításán.
Végül Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója értékelte a kutatás eredményeit. Ő is azon a véleményen volt, hogy a két ország közötti párbeszédet a német döntéshozók és érdeklődők Magyarországra történő meghívásával lenne érdemes előmozdítani.