Tartalom megjelenítő

Rendezvénybeszámolók

Parlamenti jogalkotási gyakorlat Európában

Dr. Zsolt Szabó, Rosa Goldfuß

Konferencia a „Parlamentarizmus napján“

A Parlamenti Kutatások Központja (PKK) másodjára rendezte meg május 2-án a magyar szabadon választott parlament alakuló ülésére emlékező konferenciát. Az akkori történések közvetlen közelében, az Országgyűlés üléstermében, a téma ebben az évben a „Parlamenti jogalkotási gyakorlat Európában“ volt.

Tartalom megjelenítő

A törvényhozás gyakorlatából neves szakemberek, valamint az Egyesült Királyság, Németország és Portugália parlamenti képviselői voltak a rendezvény meghívottjai.

A konferenciát Dr. Szabó Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa szervezte és moderálta. A munkanyelv angol volt, magyar szinkrontolmácsolással.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a konferenciát. Dicsérte a hagyományt, amely tudományos konferenciával hódol a parlamentarizmus napjának. Paul Evans, Egyesült Királyság Alsóházának főtanácsadója (House of Commons, London), Andrea Eriksson, jogi tanácsadó (Bundestag) és Ana Paula Bernardo alosztályvezető (Portugál Nemzetgyűlés) saját országaik parlamentjének jogalkotási eljárásairól, ezen belül az elméleti és a gyakorlati szabályozásokról, számoltak be. Nemcsak a folyamatirányításról, az időkeretről vagy a törvényhozás más aspektusáról beszéltek, hanem röviden kitértek olyan témákra is, mint az ex-ante ellenőrzés, a gyorsított eljárás és a törvényhozás nyilvánossága. Ezt követően a szakértők a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. A konferencia összefoglalásaképpen Dr. Ph.D. Smuk Péter egyetemi docens (Széchenyi István Egyetem) egy közös parlamenti nyelv mellett tette le a voksát: ugyanis minden demokratikus parlament az alapvető eljárásban és felépítésében azonos, ugyanakkor a szabályok részleteiben vannak különbségek.

A törvényalkotási folyamat nem a parlamentben kezdődik, és nem is ott végződik, ugyanakkor a demokratikus vitákra legtöbbször ott kerül sor, ami miatt az országház gyakran színhelye a folyamat leglátványosabb és legnyitottabb részének. A parlamentek – mint nagy múltú intézmények – manapság új kihívásokkal állnak szemben: politikai napirendek információhiánya és időbeni sürgetés. Egy tapasztalatcsere európai szinten ezért is rendkívül hasznos és aktuális – az ilyen vitákat és párbeszédeket a tudománynak hatékonyan kellene irányítania és moderálnia.

Megosztás

Tartalom megjelenítő

comment-portlet

Tartalom megjelenítő

Tartalom megjelenítő