A parlamentarizmus napja - Alapítvány Magyarországi Irodája
Rendezvénybeszámolók
Május 2-a a magyar Alaptörvényben is az első szabadon választott nemzetgyűlés alakuló ülésének napja. Magyarország 1990 óta őrzi parlamenti hagyományát, mondta el a megnyitón Hende Csaba, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint dicsérte a hagyományt, hogy tudományos nappal emlékezünk meg erről az eseményről. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője szerint Magyarország és Németország alkotmányrendszerében sok a közös vonás. Prof. Kukorelli István, a Parlamenti Kutatások Központjának vezetője pedig bemutatta a parlamentkutatásról szóló folyóirat legújabb kiadását, melyben a rendezvényről bővebben olvashatunk majd.
A szakmai program középpontjában ezúttal a szomszédos országok alkotmánybíróságainak és parlamentigazgatásának munkamódszerei álltak, ezeket két kerekasztal keretében vitatták meg a résztvevők: szlovák, szerb, román és magyar alkotmánybírák és parlamentigazgatási képviselők. A dolog különlegességéhez tartozik, hogy mindkét kerekasztal moderátora magyar anyanyelvű volt, így a beszélgetés ezen a nyelven folyhatott. A konferenciát Szabó Zsolt (Károli Gáspár Református Egyetem) és Erdős Csaba (Széchenyi István Egyetem) adjunktusok szervezték.
Az első kerekasztalon négy alkotmánybíró vett részt: Korhecz Tamás (Szerbia), Mészáros Lajos (szlovákia), Stumpf István (Magyarország) és Varga Attila (Románia), akik azt vitatták meg, hogyan is néz ki parlament és alkotmánybíróság kapcsolata elméletben és gyakorlatban, hangsúlyt fektetve a normakontrollra és az alkotmányértelmezésre. Mindegyik ország jellegzetessége, hogy alkotmánybíróságuk az alkotmányértelmezés alapján érvényteleníthet törvényeket, de az alkotmányértelmezés külön értelmezése csak Szlovákiában és nálunk létezik.
A záró kerekasztal, melyen Alvaro Cabrera (Magyarország), Demeter Attila (Románia), Sándor Eleonóra (Szlovákia) und Szűcs Zsuzsanna (Szerbia) vettek részt, fő témájául a parlament belső működése és annak gyakorlata szolgált.
