Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a Nyugat-balkáni országok Európai Unióhoz történő csatlakozásának fontosságát foglalta össze

Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója köszönti az egybegyűlteket

Egy kérdés a közönség soraiból a szakértőknek címezve

Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung képviseletvezetője és Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója köszöntik Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági minisztert(jobbról balra)

A pódiumvita résztvevői: Clive Rumbold, Németh Zsolt, Knut Abraham. Moderáció: Ugrósdy Márton (balról jobbra)

A workshop, melyet a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a Konrad-Adenauer-Stiftunggal (KAS) közösen rendezett, a hat Nyugat-balkáni állam, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia EU-hoz közeledését tárgyalta. A rendezvény külső perspektívákból szerette volna elemezni a régiót.

Az esemény két részből állt: egy délelőtti zártkörű és egy esti nyilvános programból. A nap első felében a résztvevők a Nyugat-Balkán különböző aspektusait elemezték: biztonsági kérdéseket, az infrastruktúrát, valamint a belpolitikai feszültségeket. A rendezvényen Kína, Oroszország, Törökország, ill. az EU tagországai képviseltették magukat. Világossá vált többek között: Kínára nem fenyegetésként kell tekintenünk, hanem sokkal inkább stabilizátorként és befektetőként, aki hozzájárul az ország jövőbeni fejlődéséhez. Oroszország lehetséges EU-csatlakozása kapcsán ígéretet tehet arra, hogy a többi EU-tagállammal jobb és intenzívebb kapcsolatot fog ápolni. A workshopon felmerült az is, hogy 1995-ig több mint 1,5 millióan menekültek a Nyugat-Balkánról Törökországba. Emellett megfogalmazódtak a korrupcióval és a bűnözéssel kapcsolatos aggodalmak is, melyek közvetlenül a gazdasági helyzettel függenek össze: elsősorban fiatal és jól képzett emberek hagyják el országaikat az EU-ért, jobb munkafeltételekben bízva. A hat államnak fel kellene hagynia azzal, hogy konkurensként tekint egymásra, ezzel szemben közös probléma-megoldásra kellene törekednie – vélik a szakértők.

Az esemény kora este a KKI termeiben folytatódott. Frank Spengler, a KAS magyarországi irodája vezetőjének és Schőberl Márton, a KKI igazgatójának köszöntőjét követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a rendezvényt. A miniszter elmondta: az EU az egyik legfontosabb kihívásával néz most szembe, ahol nem érzelmi, sokkal inkább racionális alapon kell eredményre jutnunk. A kihívásokat csak együtt kezelhetjük. Emlékeztetett arra is: a Nyugat-Balkán már benne foglaltatik az EU-ban, hiszen annak tagállamai körbeölelik azt. „Mi, európaiak úgy gondoljuk, hogy a probléma megoldásának kulcsa a bővítés, hiszen minél többen vagyunk, annál erősebbek leszünk” – mondta.

A megnyitót követően Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Knut Abraham, a Német Szövetségi Kancellári Hivatal Közép-, Kelet- és Délkelet-európai államokkal, valamint a Közép-Ázsiával és Dél-Kaukázussal bilaterális kapcsolatokat folytató osztályának vezetője, valamint Clive Rumbold, a Nyugat-balkáni divízió helyettes vezetője folytattak eszmecserét az EU-Bizottság fejlődési jelentéséről, ill. arról, hogy az egyes államok hogyan járulhatnak hozzá a sikerhez. A beszélgetést Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese moderálta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkánnak a kedvezőbb megítélés érdekében még sokat kell fejlődnie. Ennek érdekében gondoskodnia kell elsősorban a gazdasági fejlődésről, az infrastruktúráról és a biztonságról azért, hogy a régió a turisták kedvelt utazási célja legyen. Amíg a Nyugat-Balkán országaiban nem biztosított hosszútávon az európai értelemben vett demokratikus fejlődés, addig az EU-csatlakozás sem lehetséges.